Korlátok a minőségért?

Még egy-két uniós szintű élelmiszerbotrány, és Brüsszel is kénytelen lesz komolyabban foglalkozni a felvetéssel, hogy az élelmiszereket vegyék ki az áruk szabad áramlását kimondó uniós elv hatálya alól – jelentette ki Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke.

Dénes Zoltán
2011. 05. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre reálisabb az esélye annak, hogy az Európai Unió az élelmiszerek tekintetében felülvizsgálja az áruk szabad áramlását kimondó direktíváját – mondta lapunknak Font Sándor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke elfogadja ugyan, hogy ez az elv az unió egyik legfőbb vívmánya, ugyanakkor úgy véli, hogy az élelmiszerek esetében ez nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt a csalások miatt, másrészt pedig azért, mert az élelmiszer kockázatos áru – akár emberi életeket is veszélyeztethet az ezzel kapcsolatos bűnözés vagy a szabályok be nem tartása. A szakpolitikus meglátása szerint ezért e termékkört ugyanabba a kategóriába kellene sorolni, mint a fegyvert vagy a gyógyszert. Ezek ugyanis különleges termékeknek minősülnek, és nem lehet a szabad áruáramlás követelményeinek megfelelően, az országhatárok figyelembe vétele nélkül szállítani. Font Sándor szerint az élelmiszerek esetében a visszaélésekre leggyakrabban pont a határok eltűnése ad lehetőséget, mert az ellenőrzés hiányát kihasználják a jogszabálysértők. Példaként említette azokat a magyarországi csalókat, akik csak papíron viszik ki hazánkból árujukat egy másik uniós országba, s így általános forgalmi adó nélkül dobhatják piacra itthon e termékeket. Mivel igen gyakori a fiktív behozatal is, a szakpolitikus szerint a hatósági rendszer egyszerűen képtelen kezelni ezeket az árumozgásokat. Az élelmiszereknek pedig – hívta fel a figyelmet –, van egy olyan tulajdonsága, hogy rövid idő alatt eltűnnek a piacról, hiszen az emberek megeszik azokat, vagyis kis idő után pontos mozgásuk már felderíthetetlen.
A csaláson kívül veszélyes is a folyamat, hiszen „jó nevű” országokból, Ausztriából, Németországból is érkezett már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer hazánkba – természetesen átcsomagolva, újradátumozva. – Vagyis látni kell, hogy nem holmi kelet-európai, balkáni maffiacsoportok szereznek rafinált módon így piacot, hanem kiderült, komolynak vélt nyugat-európai országokban a tőkeéhség felülírja a játékszabályokat, és bármely országból meglephetnek minket ilyen termékekkel – mondta Font Sándor.
Kérdésünkre, hogy mennyire reális az élelmiszerek szabad árumozgásának uniós korlátozásának felvetése, rávilágított: egyre több uniós képviselő hívja fel erre a problémára a figyelmet a nemzetközi fórumokon, mégpedig az élelmezési önrendelkezési jogra hivatkozva. Véleménye szerint amennyiben kitör még egy-két uniós szintű élelmiszerbotrány, akkor kikerülhetetlen lesz, hogy Brüsszel komolyabban foglalkozzon a felvetéssel. Látni kell – tette hozzá – hogy amennyiben az élelmiszerek tekintetében sikerülne felfüggeszteni az áruk szabadpiaci mozgását, akkor azokat csak meghatározott vámpontokon keresztül lehetne az országba hozni. Vagyis ezen termékeket még a piacra kerülésük előtt lehetne ellenőrizni, s nem kellene utólag keresgélni a szabálytalankodókat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.