Amíg a hazai jogszabályok szerint az energiacélú felhasználásra földfelszínre hozott s lehűlt termálvíz szennyvíz, a vörösiszap nem az. A vörösiszap besorolása még megmagyarázható egyes gazdasági körök erős lobbierejével, arra azonban nincs választ, hogy az előző kormány miért döntött a termálvíz visszasajtolásának elrendeléséről. A tavaly április végén megalkotott rendelet úgy szól, hogy a jellemzően több évtizede hatósági engedéllyel működő, termálvizet energetikai célokra használó társaságok engedélyei a jövő év végén, kivételes esetekben 2014-ben lejárnak. Az engedélyt az újíthatja meg, aki vállalja, hogy a földfelszínre hozott, s különböző célokra, például távfűtésre, gabonaszárításra, istállófűtésre, üvegházas növénytermesztésre felhasznált termálvizet visszasajtolják a földbe. Csakhogy például a szentesi régióban, ahol úgynevezett pannon homokkő a jellemező kőzet, ez szinte megoldhatatlan feladat.
– Az eddig használt technológiákkal történt próbálkozások csődöt mondtak – jelentette ki Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGE) elnöke. Hozzátette: igen magas költségekkel esetleg el lehetne érni jobb eredményeket is, ám akkor már nem is éri meg a felszínre hozni hazánk talán egyedüli, komolyabban kiaknázható természetes energiahordozóját. Szita Gábor szerint egyébként 20-30 milliárd forintos fejlesztést igényelne, hogy a geotermikus energiát felhasználó gazdaságok megfeleljenek a kormányrendelet előírásainak. A technológia hiányosságai és a pénzszűke miatt Szita Gábor szerint a szóban forgó jogszabály végrehajthatatlan, ostoba rendelet, amely nem számol a realitásokkal. Ennek hatását pedig a felsoroltak miatt könnyű kiszámítani: a termálkutakat be fogják zárni.
Bakó Dániel, a fóliasátrakban paprikát termesztő Bakó Kertészeti Kft. ügyvezetője szerint a szentesi régióban közvetlenül mintegy tízezer főnek van munkája annak köszönhetően, hogy a termálvizet a kertészetek fűtésére, illetve távfűtésre is fel tudják használni. Rámutatott: a területen a legnagyobb gond a kiszámíthatatlanság, mivel a geotermikus energia felhasználásának mikéntjéről nem rendelkeznek egyértelműen a jogszabályok. Úgy vélte, hogy ha megszülettek volna a hosszú távú tervezést lehetővé tevő törvények, úgy a szentesi régió az unió egyik legfejlettebb kertészeti központjává fejlődhetett volna. A bizonytalanság miatt azonban a legtöbb üvegház és fóliasátor úgy néz ki most is, mint húsz-harminc éve.
Pekár Ferenc vízökológiai szakértő szerint a visszasajtolás tökéletes alternatíváját jelentené a termálvíz felszíni elhelyezése. A kihűlt víz élő vízivilággá alakul, erre jó példa a szentesi víztározó, ahol már több mint 170 madárfaj talált magának fészkelőhelyett.
Nagygál János, az Árpád-Agrár Zrt. műszaki vezetője, az MGE alelnöke szerint ha a termálvíz jelenlegi kitermelését meghatszoroznák, még akkor is fenntartható lenne a rendszer. A szakember szerint egy termálkúthoz legalább két-három visszasajtolót kellene építeni. Ráadásul – tette hozzá – olyan uniós irányelv sem létezik, amelyre hivatkozva idehaza előírták a visszasajtolást. Az unió vízkeret-szabályozása szerint egyenesen csak akkor szabad visszajuttatni eredeti helyére a felszínre hozott vizet, amennyiben ez nagyon indokolt – vagyis a magyar jogalkotó felfogása tévedés. Nagygál János kitért arra is, hogy geotermikusenergia-potenciálunkat tekintve nagyhatalom vagyunk. Termálvizeinket a hatvanas évek óta használják mezőgazdasági célokra, a termálkutak hatvan százaléka az agráriumnak hajt hasznot.
Úgy tűnik, az előző kormány rendeletéhez a mostani is ragaszkodik, miközben a már nyilvánosságra hozott energia- és vidékstratégia egyaránt a rendelet következményeivel ellentétes célokat fogalmaz meg. Az energiastratégiában a geotermikus energia felhasználásának növelését, a vidékstratégiában pedig a sok kétkezi munkát igénylő kertészet fejlesztését tűzték ki célul.
origo.hu
Teljes leállás jön az egészségügyben - itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
