Lassan kimászunk a gödörből

Öt éve nem tapasztalt gyorsasággal bővült a magyar gazdaság az esztendő első három hónapjában. A növekedés elsősorban az exportra termelő iparnak köszönhető, a belső fogyasztás élénkülése ugyanakkor még nem kezdődött meg.

A Bizottság tamáskodó. Pesszimistább az Európai Bizottság a magyar kormánynál, a testület pénteken nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzésében 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósolt Magyarországnak a következő évre, szemben a magyar konvergenciaprogramban szereplő 2,5 százalékos deficittel. Megjegyzik azt is, hogy a magyar gazdaság konszolidálódik, és lassan elmozdul az egyensúly irányába. A távirati iroda összefoglalója szerint az idén mintegy 1,6 százalékos többletet vár a magyar költségvetésben Brüsszel (a konvergenciaprogramban 2 százalék szerepel), de megjegyzik, hogy ez nagyrészt egyszeri tételeknek köszönhető, nélkülük 6 százalék fölötti hiánnyal kellene számolni. A 2012-re prognosztizált 3,3 százalékos hiánnyal kapcsolatban a brüsszeli bizottsági jelentés megjegyezte: ha a tervek megvalósításában rejlő kockázatokat figyelmen kívül hagynák, akkor valamivel 3 százalék alatti deficitet lehetne valószínűsíteni a következő évre. Brüsszel becslése szerint a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP-növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint. Az uniós testület megítélése szerint a magyar gazdaság fokozatosan kilábal a válságból: a 2009-es 6,7 százalékos GDP-csökkenés óta immár az ötödik egymást követő negyedévben mutatható ki növekedés. A kilábalás – állapította meg az Olli Rehn pénzügyi EU-biztos vezette részleg – exportvezérelt jellegű: az erőteljes exportteljesítményhez hozzájárult a keresletnek a vártnál jobb alakulása a világkereskedelemben. A hazai kereslet és magánfogyasztás ugyanakkor csökkent.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 0,7 százalékkal nőtt az év első három hónapjában az előző negyedévhez mérten, míg az egy évvel korábbi adatokhoz képest 2,4 százalékos volt az emelkedés – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adott időszak munkanapjainak figyelembevételével végzett számítások ugyanakkor 2,3 százalékos növekedést mutatnak. A nemzeti össztermék ilyen mértékű gyarapodására 2006 vége óta nem volt példa, ezt megközelítő, 2,3 százalékos gazdasági teljesítményjavulást is csak 2008 második negyedévében regisztrált a hivatal. Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője a távirati irodának elmondta, hogy az előző negyedévekhez hasonlóan továbbra is az ipar húzza a gazdasági növekedést. A KSH tegnap közölt adatai szerint az ipari termelés márciusban 9,2 százalékkal növekedett éves szinten. A gyarapodás Magyarország minden régiójában érvényesült; a legnagyobb mértékű, 16,7 százalékos bővülést Észak-Magyarországon mérték a statisztikusok.
*
A bővülés elsősorban az export fellendülésének köszönhető, a hazai fogyasztás a szakértők szerint még nem tért magához. Az ipar belföldi értékesítése január eleje és március vége között 5,1, márciusban 2,9 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. Az ipari kivitel ezzel szemben nőtt, 2011 első három hónapjában 17,1, márciusban ennél kisebb mértékben, 14,5 százalékkal gyarapodott 2010 hasonló időszakához viszonyítva.
A pénzügyi ágazat viszont roszszul teljesített a többi nemzetgazdasági ághoz képest az idei év első három hónapjában. – A hitelezés továbbra sem akar beindulni – hívta fel a figyelmet Szabó Péter. A főosztályvezető kifejtette: a lakossági fogyasztás továbbra is stagnál, és az iparon kívül nincs olyan termelő ágazat, amely hozzá tudna járulni a gazdasági növekedéshez. – Az évek óta hanyatló területek – például építőipar – továbbra is visszahúzzák a gazdaság növekedését – fűzte hozzá a főosztályvezető.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szintén azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti össztermék bővülése mögött főként a külső kereslet emelkedése áll. – Ez elsősorban az ázsiai országok növekvő importja által is támogatott német keresletbővüléssel függ össze – közölte a tárca. A német GDP egyébként vártnál nagyobb ütemben, 1,5 százalékkal nőtt az első negyedévben. Európa legnagyobb gazdaságának éves növekedési üteme 4,9 százalék volt.
Az euróövezet összesített bruttó hazai terméke szintén a vártnál nagyobb ütemben, 0,8 százalékkal nőtt az idei első negyedévben – közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal jelentése rácáfolt a szakértői előrejelzésekre, amelyek alapján kisebb, 0,6 százalékos növekedés volt várható a 2011. január– március időszakban az időközben Észtországgal 17 tagúvá bővült övezetben. A zóna éves növekedése is kedvezőbben alakult a vártnál, a GDP 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szemben az elemzői előrejelzések 2,2 százalékos átlagával. Az Európai Bizottság (EB) szerint a bővülés a következő hónapokban is folytatódhat. Az EB tegnap a tavaly őszi becslésnél valamivel derűlátóbb prognózist közölt az Európai Unió gazdaságának növekedésére vonatkozóan. A bizottság szerint az idén mintegy 1,75 százalékkal, jövőre közel két százalékkal bővülhet a közösség gazdasága. Az európai derűlátás hazánk számára is jó hír, mivel ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaságot továbbra is húzni fogja a növekvő külföldi kereslet.
Az elemzőket egyébként nem lepték meg a magyarországi adatok, többségük ehhez hasonló bővülésre számított. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta: ez a növekedés megfelel a régiós bővülés mértékének. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy hazánkban a belső kereslet egyelőre elmarad a többi visegrádi országban mértnél, vagyis a GDP-t elsősorban az exportunk húzza felfelé. – Ha a belföldi kereslet is magára találna, a háromszázalékos éves bővülés sem lenne elérhetetlen – jegyezte meg.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő negyedévekben fokozatos gyorsulásra lehet számítani, mivel a második negyedévben várható fordulat a mezőgazdaság kibocsátásában, ezért az éves növekedés elérheti a 2,8 százalékot. A harmadik negyedévtől pedig a fogyasztás és a beruházások lassú élénkülése várható, ami három százalékra emelheti a bővülés ütemét. – Összességében 2011-ben a növekedés három százalék lehet, ami jövőre egyes autóipari beruházások termelésbe állása miatt 3,6 százalékra is gyorsulhat – mondta az elemző a távirati irodának.
– Az építőipar kibocsátása továbbra is negatív, azonban a viszszaesés mértéke enyhült. A szolgáltatások közül az idegenforgalom növekedhetett, a kiskereskedelem lényegében stagnált, a pénzügyi szolgáltatások pedig feltehetőleg visszaestek – vélekedett a szakértő.