Maradt az alapkamat

Nem változtatott a hatszázalékos alapkamaton a jegybank monetáris tanácsa tegnapi ülésén. Elemzők szerint a következő 12 hónapban sem várható a ráta módosítása.

Ezután esik az adósság. Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 81,6 százaléka volt 2011 első negyedévének végén – tette közzé a jegybank tegnap. A mutatót az első negyedév végéig nem érintette a magán-nyugdíjpénztári vagyon, ugyanis még nem utalták át az államháztartásnak a kilépők eszközeit, így még nem kezdődött el az állampapírok bevonása és más vagyonelemek értékesítése.

Tegnapi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, így májusban negyedik hónapja hat százalékon maradt a ráta. Ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a kamat. A monetáris tanács egyhangú határozatot hozott – jelentette be Simor András, az MNB elnöke a határozatot követő sajtótájékoztatóján. – Minden olyan döntés, amely azt az illúziót kelti a lakosságban, hogy az árfolyamkockázat elkerülhető, hosszú távon károkat okozhat – felelte Simor az MTI kérdésére. Szerinte az árfolyamkockázatot csak akkor lehet kivenni a rendszerből, ha az adós a devizahitelt megszünteti.
A kamat várható alakulásával kapcsolatban a jegybankelnök a Portfolio.hu tudósítása szerint anynyit mondott, hogy „most semmilyen támpontot nem adnak a további irányra vonatkozóan”, ami így elvileg a következő lépésként mind a kamatcsökkentés, mind a kamatemelés lehetőségét nyitva hagyja. Az a mostanában többször hangoztatott állítás, miszerint a jövő év végére további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet az infláció, inkább a kamatcsökkentés lehetőségének irányába mutat a gazdasági portál szerint. A monetáris lazítás az MTI-nek nyilatkozó Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint akkor lenne lehetséges, ha minden kockázat nélkül valósulhat meg a 3 százalékos inflációs cél. – A belső kereslet és bérnyomás továbbra is meglévő hiánya nem teszi szükségessé a kamatemelést, azonban a továbbra is fennálló inflációs kockázatok miatt kamatot sem lehet csökkenteni – hangsúlyozta.
– Az, hogy a következő 12 hónapban hogyan alakulhat a hazai kamatpálya, alapvetően két folyamattól függ: egyfelől a nemzetközi kockázati szintek változásától, másfelől a hazai gazdasági folyamatok inflációs hatásától – közölte a lapunknak eljuttatott elemzésében Gerőcs Tamás, az Equilor szakembere. – A piacon egyetértés figyelhető meg azzal kapcsolatban, hogy középtávon nem várható kamatváltoztatás, sőt 12 hónapos időtávon inkább 25 bázispontos csökkentés látszik valószínűnek – emlékeztetett az elemző, aki ennek ellenére a következő egy éven belül lát esélyt a monetáris szigorításra.