Kisebb nézeteltérés alakult ki Kína gazdasági státusáról, azaz az ázsiai ország piacgazdaságként történő elismerése körül a tegnapi gödöllői EU–Kína párbeszéd végén tartott sajtótájékoztatón. Míg ugyanis David O’Sullivan, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) operatív igazgatója szerint a kérdés technikai jellegű, Fu Jing (Fu Ying) viszont úgy vélte, politikai okok állnak a kérdés hátterében. A kínai külügyminiszter-helyettes azonban reményét fejezte ki, hogy 2016-ra Kínának sikerül minden kritériumot teljesítenie. Az emberi jogokról szólva Fu Jing megjegyezte, noha a Nyugat évtizedek óta mindig ezt a témát feszegeti, országa sokat javult az elmúlt harminc évben. Az emberi jogi kérdésekről egyébként a megbeszélések következő fordulóján, a várhatóan június közepén Kínában megrendezendő találkozón is szót ejtenek majd. Taj Ping-kuo (Dai Bingguo) államtanácsos, a kínai elnök külpolitikai főtanácsadója ezzel kapcsolatban megjegyezte, országának hosszú civilizációs múltja van, ezért tiszteletben kell tartani egymás ezzel kapcsolatban kialakított nézeteit.
Mindezek ellenére a két fél eredményesnek nevezte a párbeszéd újabb fordulóját. Catherine Ashton kiemelte, számos kérdésben áttekintették az együttműködés lehetőségét, többek között összevetették az EU 2020 stratégia és az 12. kínai ötéves terv közötti átfedéseket. Kína szeretné elérni az ellene bevezetett fegyverembargó feloldását, amelyet az uniós tárgyalópartnerek nagyon érzékeny kérdésnek neveztek, az EKSZ illetékesei is kijelentették, a kérdést nem kell szükségszerűen „átpolitizálni”.
Taj Ping-kuo – akit ma fogad Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor kormányfő – elmondta, mivel az egyes államok önmagukban már nem képesek érvényesíteni érdekeiket, ezért globális kérdésekben a két térségnek együtt kell működnie.
origo.hu
Elütött egy embert a vonat Nyíregyházán
