Nincs annál fájdalmasabb, mint amikor az embert saját rokonai próbálják megvezetni – mondja E. Márton, aki annak reményében keresett meg bennünket, hogy ha históriáját a nyilvánosság elé tárja, az többek okulására szolgálhat. A húszas évei végén járó fiatalember úgy érzi, elhunyt nagyanyja testvérének fia s annak felesége – aki történetesen Rákosi Mátyás egykori kommunista diktátor unokahúgának leánya – csúnyán rászedte; mint mondja, azt sem tartja kizártnak, hogy előre kitervelten.
E. Márton története filmszerűen indult: 2002-ben, a temetésen feltűnt a szinte ismeretlen, ámde tehetős rokon, és hamarosan szárnyai alá vette a gyászoló egyetemista fiút. Idővel úgy látszott, szoros, bizalmi kapcsolat alakult ki közöttük, s végül azt is felajánlotta: egyéb örökös híján, ha kitanulja a fémforgácsoló szakmát, E. Mártonnak ajándékozza jól jövedelmező üzemét. A fiú 2003 szeptemberében kezdte meg, s kiváló eredménnyel fejezte be a szakképzést. Időközben viszont valami történt: Márton azt állítja, a rokon megváltoztatta korábbi szándékát, s immár 18 millió forintot kért ügyfélköre és gépei átadásáért. Ez az összeg megfelelt az elhunyt nagyanya hagyatéka értékének, s utóbb ezért vetődött fel a fiúban, hogy kezdettől fogva az örökség megszerzése vezérelte rokonát. – Túl sokat ezen sem gondolkodtunk, hiszen ezért a vállalkozásért a 18 millió forint reális árnak tűnt, különösen úgy, hogy rokonom szerint ennél többet is megadtak volna érte bizonyos svéd érdeklődők, így családommal az örökség értékesítése mellett döntöttünk – meséli E. Márton. – Nagyanyám testvérének fia vitt el minket egy számunkra ismeretlen ügyvédhez, hogy a szerződést megkössük. Ott aztán meggyőztek arról, hogy egy euróról állítsuk ki az adásvételi papírokat, 14 millió forintról pedig egy színlelt kölcsönszerződést, amely szerint rokonom a hitelező. A magyarázat az volt, hogy így kedvezőbben adózhat. Ezenkívül négymilliót készpénzben fizettünk ki – folytatja a fiatalember.
A megállapodás szerint a rokont meghatározott ideig használati jog illette meg. Ennek lejárta előtt azonban néhai nagyanyja testvérének fia minden kapcsolatot megszakított E. Mártonnal, aki kereste telefonon, levélben is felszólította a teljesítésre – hiába.
Az ügy a bíróságon kötött ki, amely elsőfokú határozatában megállapította: az alperes, tehát a rokon hamisan állította, hogy E. Márton megszegve a köztük lévő megállapodást, nem végezte el a szakiskolát. Valótlannak bizonyult az az állítás is, miszerint ő ténylegesen kölcsönadott a fiúnak 14 millió forintot. Emellett kiderült, hogy a két év alatt, amíg a fémforgácsoló gépparkja az alperes birtokában volt, a berendezéseket a felperes, vagyis E. Márton tudta nélkül értékesítették. A svéd ajánlatról és az előrekiterveltségről nem szól az ítélet, azt azonban megállapítja, hogy a lóvá tett fiatal férfinak kamatostul visszajár a 18 millió forint. Rákosi Mátyás unokahúgának leányára pedig azt mondta ki a bíróság, hogy a közös vagyonból rá eső rész erejéig felelőssége fennáll a teljesítésért. A rokon fellebbezése nyomán az ügy másodfokú tárgyalását holnap tartják.
Trükkösen megszerzett örökség
Első fokon 18 millió forintot és kamatait ítélte meg a bíróság E. Mártonnak, aki nagyanyja halála után ismerkedett meg az elhunyt testvérének fiával. Az idős férfi hamarosan azzal állt elő, hogy a fiatal fiúnak ajándékozná jól menő vállalkozását. A feltételek azonban egyre szigorodtak. Végül 18 millió forintos vételárban egyeztek meg. A fizetés igen, az átadás azonban nem történt meg.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!