Trükkösen megszerzett örökség

Első fokon 18 millió forintot és kamatait ítélte meg a bíróság E. Mártonnak, aki nagyanyja halála után ismerkedett meg az elhunyt testvérének fiával. Az idős férfi hamarosan azzal állt elő, hogy a fiatal fiúnak ajándékozná jól menő vállalkozását. A feltételek azonban egyre szigorodtak. Végül 18 millió forintos vételárban egyeztek meg. A fizetés igen, az átadás azonban nem történt meg.

Munkatársunktól
2011. 05. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs annál fájdalmasabb, mint amikor az embert saját rokonai próbálják megvezetni – mondja E. Márton, aki annak reményében keresett meg bennünket, hogy ha históriáját a nyilvánosság elé tárja, az többek okulására szolgálhat. A húszas évei végén járó fiatalember úgy érzi, elhunyt nagyanyja testvérének fia s annak felesége – aki történetesen Rákosi Mátyás egykori kommunista diktátor unokahúgának leánya – csúnyán rászedte; mint mondja, azt sem tartja kizártnak, hogy előre kitervelten.
E. Márton története filmszerűen indult: 2002-ben, a temetésen feltűnt a szinte ismeretlen, ámde tehetős rokon, és hamarosan szárnyai alá vette a gyászoló egyetemista fiút. Idővel úgy látszott, szoros, bizalmi kapcsolat alakult ki közöttük, s végül azt is felajánlotta: egyéb örökös híján, ha kitanulja a fémforgácsoló szakmát, E. Mártonnak ajándékozza jól jövedelmező üzemét. A fiú 2003 szeptemberében kezdte meg, s kiváló eredménnyel fejezte be a szakképzést. Időközben viszont valami történt: Márton azt állítja, a rokon megváltoztatta korábbi szándékát, s immár 18 millió forintot kért ügyfélköre és gépei átadásáért. Ez az összeg megfelelt az elhunyt nagyanya hagyatéka értékének, s utóbb ezért vetődött fel a fiúban, hogy kezdettől fogva az örökség megszerzése vezérelte rokonát. – Túl sokat ezen sem gondolkodtunk, hiszen ezért a vállalkozásért a 18 millió forint reális árnak tűnt, különösen úgy, hogy rokonom szerint ennél többet is megadtak volna érte bizonyos svéd érdeklődők, így családommal az örökség értékesítése mellett döntöttünk – meséli E. Márton. – Nagyanyám testvérének fia vitt el minket egy számunkra ismeretlen ügyvédhez, hogy a szerződést megkössük. Ott aztán meggyőztek arról, hogy egy euróról állítsuk ki az adásvételi papírokat, 14 millió forintról pedig egy színlelt kölcsönszerződést, amely szerint rokonom a hitelező. A magyarázat az volt, hogy így kedvezőbben adózhat. Ezenkívül négymilliót készpénzben fizettünk ki – folytatja a fiatalember.
A megállapodás szerint a rokont meghatározott ideig használati jog illette meg. Ennek lejárta előtt azonban néhai nagyanyja testvérének fia minden kapcsolatot megszakított E. Mártonnal, aki kereste telefonon, levélben is felszólította a teljesítésre – hiába.
Az ügy a bíróságon kötött ki, amely elsőfokú határozatában megállapította: az alperes, tehát a rokon hamisan állította, hogy E. Márton megszegve a köztük lévő megállapodást, nem végezte el a szakiskolát. Valótlannak bizonyult az az állítás is, miszerint ő ténylegesen kölcsönadott a fiúnak 14 millió forintot. Emellett kiderült, hogy a két év alatt, amíg a fémforgácsoló gépparkja az alperes birtokában volt, a berendezéseket a felperes, vagyis E. Márton tudta nélkül értékesítették. A svéd ajánlatról és az előrekiterveltségről nem szól az ítélet, azt azonban megállapítja, hogy a lóvá tett fiatal férfinak kamatostul visszajár a 18 millió forint. Rákosi Mátyás unokahúgának leányára pedig azt mondta ki a bíróság, hogy a közös vagyonból rá eső rész erejéig felelőssége fennáll a teljesítésért. A rokon fellebbezése nyomán az ügy másodfokú tárgyalását holnap tartják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.