Újraépülő falak Európában

A pontosítás során az a fő cél, hogy a schengeni reform keretében a belső határőrizet várható újbóli, ideiglenes bevezetése soha ne történhessen önkényes alapon, ahhoz a tagállamok legalább minősített többségének is hozzá kelljen járulnia, és csak rövid ideig lehessen alkalmazni. Információink szerint ezek a legfontosabb magyar érdekek a schengeni rendszer reformja miatt összehívott mai rendkívüli brüsszeli megbeszélésen.

Obama méltatta a bevándorlást. A szigorodó határőrizet mellett az illegális bevándorlók egy részének állampolgársághoz való juttatása biztonsági és gazdasági szempontból is hasznos – közölte még kedden Barack Obama. Az amerikai elnök kijelentése feltehetően hatással lesz a latin-amerikai származású választók szavazataira, az Egyesült Államokban ugyanis 11 millió illegális bevándorló él, többségük Mexikón keresztül jutott be az országba. (MTI)

Zéró tolerancia az önkényességgel szemben, a soros magyar EU-elnökség nem lesz partner abban, hogy bárki megpróbálja lebontani a schengeni rendszert és a szabad mozgás vívmányát. Tömören így lehetne összefoglalni a magyar érdekeket az arab térségben kialakult helyzet miatti migrációs hullám féken tartása, illetve a kérdés rövid és hosszú távú megoldásai, valamint ezzel összefüggésben a schengeni rendszer várható reformja kapcsán mára összehívott uniós belügyminiszterek rendkívüli megbeszélésén. A belső határőrizet újbóli bevezetését is tartalmazó lépéseket Franciaország vetette fel, azután, hogy az év eleje óta közel 26 ezer, főleg tunéziai migráns érkezett Olaszországba, amely tartózkodási engedélyt adott az április 4. előtt érkezett észak-afrikaiaknak. A francia hatóságok válaszul újra ellenőrizni kezdték a közös határt átlépőket. Nicolas Sarkozy Rómába látogatva pedig megegyezett Silvio Berlusconival, és levelet írtak az Európai Bizottságnak ez ügyben.
A kezdeményezést Németország is támogatja, és úgy tudjuk – a Törökország felől az illegálisan átlépők miatt nyomás alatt lévő szárazföldi határára tekintettel – Görögország is Párizs, Róma és Berlin mellé áll. Akárcsak a skandináv államok, amelyek – a lehetőséget kihasználva – belső ellenőrzést akarnak a baltiakkal szemben, mert szerintük a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűntények 80 százalékát észt, lett és litván bandák követik el. A dánok tegnap már bejelentették, hogy 2-3 héten belül visszaállítják a vámellenőrzést a svéd és német határaikon. Az új tagállamok véleménye még nem ismert, Spanyolországé sem. Győri Enikő külügyi államtitkár még kedden megjegyezte, a rendszert nem lebontani, hanem tökéletesíteni kell, a belső határellenőrzés viszszaállítása „csak rendkívüli helyzetben, óriási kihívás esetén, meghatározott időre és közösségi döntéshozatallal” lehetséges. Ez kellő garancia lehet arra, hogy megakadályozza a határ esetleges egyoldalú osztrák vagy szlovák lezárását Magyarországgal szemben. A schengeni vívmányok megvédésére szólított fel Gál Kinga fideszes EP-képviselő is, aki aláhúzta: a politikai menekülteket nem szabad öszszekeverni a gazdasági migránsokkal, ugyanúgy, ahogy a schengeni bővítést sem a menekültügy kezelésével.