Valaha a magyar animáció a világ élvonalába tartozott. Karácsony idején, valamint tavasszal, a gyermeknap környékén pedig megszokott volt a rendszerváltás előtt, hogy egész estés magyar animációs filmek bemutatóját tartották a mozikban. Vuk, Szaffi, Ludas Matyi, Daliás idők, Vili, a veréb – a sort hosszasan lehetne folytatni. A kilencvenes évek elején még születtek emlékezetes koprodukciók, ám a magyar animáció egyre inkább kiszorult a hazai filmszínházakból.
M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas animációs rendező – aki 2007-ben Oscar-jelölt volt a Maestro című rövidfilmjével – mindezen eltöprengett. Az általa alapított és vezetett Kedd Stúdió május 29-re meghirdette az első országos gyermeknapi rajzfilmünnepet, amelyhez eddig hat fővárosi és huszonnégy vidéki mozi csatlakozott. A Magyar Televízióval együttműködve régi és új meséket, sorozatokat fognak bemutatni a mozik a nemzetközi gyermeknapon, és számos saját programmal, akár egész napra kínálnak örömet kisebbeknek és nagyobbaknak.
A Kedd Stúdió már korábban is meglepő ötlettel állt elő. Bartos Erika Bogyóról, a csigafiúról és Babócáról, a katicalányról – a könyvesboltokban is rendkívül népszerű – írt meséiből hagyományos, a legkisebbek vizualitását figyelembe vevő sorozatot készített. A film – bár ötperces epizódokból épül fel, azaz elsősorban a tévékbe kívánkozik – a múlt év augusztusában került a moziba, és több mint harmincezer nézővel 2010 negyedik legnézettebb magyar filmje lett. Eddig öt szomszédos ország televíziós csatornája vásárolta meg, a magyar mozik jelenleg is játsszák.
Nyolc évvel ezelőtt Bartos Erika még egy építészirodában rajzolta munka után kedves meséit gyerekeinek. Így született meg Bogyó és Babóca alakja is. A csigafiú és a katicalány történetei azonban még számos réteggel gazdagodtak: a gyerekek együttműködésre tanításáról, a jószívűségről és egymás elfogadásról, a türelemről és a kitartásról, a világ szépségének meglátásáról és a természet szeretetéről.
A Kedd Stúdió égisze alatt Bogyó és Babóca – 13 új mese címmel ismét film született Antonin Krizsanics rendezésében, az Alma együttes kiváló muzsikájával. Az avatott mesélő ezúttal is a Kossuth-díjas színművész, Pogány Judit, Bogyó és Babóca mellett pedig új szereplők, új kalandok várják nézőiket. Május 29-én, a júniusi premier előtt is vetítik már az új meséket; a vetítésre mozijegyeket nyerhet a Kedvenc rajzfilmszereplőm és én című, május 25-ig meghirdetett rajzpályázat győztese – további részletek a Rajzfilmunnep. hu oldalon és a Facebookon.
Bogyó és Babóca két filmje egyébként önerőből, állami támogatás nélkül készült. A Kedd Stúdió kortárs írók történeteiből további nyolc produkciót készített elő – ám a magyar animáció szűkös helyzetét tekintve kérdéses, mikor valósulhatnak meg. Annyi bizonyos, hogy egy hosszú történet érhet révbe: a rajzfilmünnepen Jankovics Marcell animációja, Az ember tragédiájából hét szín premier előtt lesz látható.
Kézműves gyerekköltészet. A Kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi atyjával, Richly Zsolttal is találkozhatnak a látogatók a ma kezdődő 7. Gyermekirodalmi fesztiválon és vásáron. Kiderül, hogy melyek voltak a múlt év legjobb gyerekkönyvei a szülők és a gyerekek szerint, és a vállalkozó szelleműek versmondó- és rajzversenyen is kipróbálhatják magukat a Millenárison. A kézműves jelző minden valamire való fesztivál elmaradhatatlan kelléke; Lackfi János megszokott, népszerű gyerekfoglalkozása is kézművesköltészet néven fut majd. A legismertebb meseillusztrátorokkal közösen készített rajzokhoz rövid mesét vagy verset lehet írni, vagy a Lackfi János irányítása alatt készült műveket illusztrálni olyan alkotók segítségével, mint Szántói Krisztián, Koncz Tímea, Ilyés Juli, Rofusz Kinga és Kőszeghy Csilla. A fesztiválon a látogatók végigböngészhetik a gyerekkönyv-újdonságokat és válogatott régi gyerekkönyvek, képregények és folyóiratok gyűjteményéből is szemezgethetünk. (R. K. K.)
Orbán Viktor a maratoni kormányülésről jelentkezett - fotó