Versenyben a pártfogójelöltek

Legalább ketten versenyeznek a kisvállalkozások külföldi terjeszkedését támogató megbízásért. A pártállami emlőkön nevelkedett Tesco Consulting kereskedőház, illetve a KKVHÁZ nevű kisvállalkozói tömörülés klasztermegoldása között kell választania a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Döntés csak ősszel, a szakmai konzultáció befejeztével várható.

Széles körű nemzetközi kapcsolatait ajánlja a minisztérium figyelmébe az 1962-ben alapított egykori állami külkereskedelmi cég, a Tesco Consulting, mondván, csaknem öt évtizedes üzleti ismeretei révén hatékonyan értékesíthetők lennének a hazai termékek és kapacitások, illetve szakértői gárdája fejlesztésével még eredményesebb lehetne a munka. A korábban az állam emlőin nevelkedett cég a minisztériumnak márciusban benyújtott kereskedőház-megoldásához szükségesnek tartja a vállalkozás feltőkésítését kétszázmillió forinttal. A cég vezérigazgatója, Pados László szerint Észak-Afrikában és a Távol-Keleten százmilliós piacok várják a magyar cégeket, ám az ott korábban kiépített kapcsolatrendszerüket csak személyes jelenléttel lehet feltámasztani. Érdekes módon éppen ezekkel a kapcsolatokkal támadta 2007-ben a Magyar Narancs a céget, s ez esetleg ronthatja esélyeit a megbízás elnyerésére. A cikk szerint a pártállami rendszerben „a Narancs külkereskedelmi, politikai és egyéb forrásokból származó, egybecsengő információi szerint a Tesco működéséhez intenzív hírszerzési tevékenység kapcsolódott”, illetve „a cég legalább ennyire aktív a haditechnikához kötődő külföldi szolgáltatások terén”. Pados László mind a két vádat tagadta lapunknak, bár azt elismerte, hogy a hadviseléshez kötődő álcaeszközök, illetve repülőgép-elfogó rendszerek forgalmazására van engedélyük.
A gazdasági tárca előtt lévő másik elképzelést a KKVHÁZ elnevezésű kisvállalkozói tömörülés nyújtotta be, amelynek vezérigazgatója, Gulyás József elmondta: kétséges, hogy az állam segítsége nélkül a hazai kisvállalkozások képesek megvetni a lábukat a külső piacokon, mert a krónikus tőkehiány miatt sem megfelelő képzettségük, sem pénzük nincs portékáik külföldi értékesítésére. Olyan külgazdasági klasztert kellene tehát létrehozni, amelybe az állam a külgazdasági tapasztalatait, kapcsolatait és hatalmas adatbázisát vinné be, a tagok pedig a nemzetközi piacon is értékesíthető gyártási, szolgáltatási képességüket, kapacitásukat. A részvénytársasági formában elképzelt klaszterközpont elindításához bőségesen elegendő lenne az a százmillió forint, amit – előzetes hírek szerint – az állam erre a célra szán. A csapat úgy állhatna fel, hogy az értékesítéshez szükséges összes kapacitás (termelés, szállítás, marketing stb.) a klaszteren belül lenne.
A tagok egyrészt egymáshoz kapcsolhatnák tevékenységüket, amely így értékesebbé és könynyebben értékesíthetővé válna, másrészt olyan képzési támogatáshoz (nyelvi, menedzsmentismeretek stb.) juthatnának, amelynek birtokában nagyságrendekkel hatékonyabban adhatnák el terméküket a nemzetközi piacon. Az állam ösztönző szerepe jelenleg elengedhetetlen, de amint beindult és életképesnek bizonyul a rendszer, a cégben való részesedését előre eltervezett ütemben értékesíthetné a tagoknak, és csak egy aranyrészvény-jellegű üzletrészt tartana meg magának, amelyen keresztül rajta tarthatná a szemét a klaszteren, hogy megmaradjanak az eredeti célkitűzések.
Kérdésünkre a vezérigazgató kifejtette, a tagok, illetve az állam által biztosított adatbázist a KKVHÁZ által részben már kiépített informatikai rendszeren keresztül lehetne elérni, amit aztán tovább kellene fejleszteni. Így lehetővé válna az egymásra épülő kapacitások hatékony értékesítése, s a kezdeti fázisban az informatikai fejlesztésen túl csak a képzéssel kapcsolatos kiadásokat kellene finanszírozni. A klaszter első lépésben a Kárpát-medencében terjeszkedne: egyrészt itt értékesítené kapacitásait, másrészt innen toborozná tagjait, mindenekelőtt határon túli magyar cégek bevonásával. Később ezt a kört tovább lehetne szélesíteni. A vezérigazgató egy kísérleti kapcsolat kiépítésével mérné le az elképzelés életképességét, ami talán a gazdasági tárcának sem lenne ellenére.
A nemzetgazdasági tárca megkeresésünkre jelezte: több koncepciót is vizsgálnak, de döntés csak valamikor ősszel várható. Néhány napja ugyanis a külgazdasági stratégia részeként internetes szakmai konzultációt indítottak, s csak annak augusztus 10-i lezárását követően, illetve a szakmai konszenzus kialakítása után döntenek.