Virtuális Schengen épülhet Európa köré

Noha a nyugatiak gyakran ostorozzák Kínát vagy épp Iránt, legújabban pedig a forrongó arab diktatúrákat azért, mert hatóságaik korlátozzák az ország lakóinak internethez való hozzáférését, egyes nehezen ellenőrizhető honlapokat, alkalmazásokat pedig letiltanak, időszakosan blokkolnak, e gyakorlatot egyes bírálók is előszeretettel alkalmazzák. Miközben ugyanis az amerikai FBI állítólag minden jogalapot mellőzve futtat kémprogramot egyes gyanúsítottjainak számítógépein, mobiltelefonjain, addig egy uniós munkaterv a kínai nagy tűzfalhoz hasonló „virtuális Schengennel” venné körbe Európát.

A titkosítás vége? Az internetes hang- és videokommunikáció egyik úttörőjének tartott Skype minapi, az amerikai Microsoftnak történt eladása – amellett, hogy ezen a területen szinte monopol- helyzetbe hozza az amerikai cégóriást – több számítógépes szakportál és blog szerint is a titkosított beszélgetések végét jelenti. A Skype ugyanis azon kevés – a világhálót használó – számítógépes alkalmazás közé tartozik, amelynek kódolását szinte lehetetlen feltörni, így az ott folytatott beszélgetéseket külső személyek, a nyomozó hatóságok nem tudják önkényesen lehallgatni, egy-egy csevegés tartalmának megfejtése pedig akár évtizedekig is eltarthat. Emiatt nem- csak az Egyesült Államok, de Oroszország is szót emelt már, mondván, nemzetbiztonsági okokból mindenképpen betekintést akarnak a Skype kódolásába. Moszkva még a betiltást is meglebegtette. (Három éve osztrák diplomaták név nélkül azt állították: le tudtak hallgatni Skype-beszélgetéseket az interneten – a szerk.) Washington ugyanakkor – ahogy sok blog biztosra veszi – örülhet, hiszen a Bill Gates alapította Microsoft által 8,5 milliárd dollárért megvett Skype kódolásába valószínűleg belehallgatózhatnak az amerikai hatóságok, a vállalatóriás ugyanis – például a terrorfenyegetettségre hivatkozva – jogkövető magatartást tanúsít, és betekintést engedhet új szerzeményébe. (MN)

Évek óta használ kémprogramokat az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), amelyek segítségével megfigyeli a gyanúsítottak internetezési szokásait – közölte a birtokába jutott FBI-dokumentumokra hivatkozva az amerikai Electronic Frontier Foundation. A szervezet szerint az eljárás problémája, hogy sokszor a CIPAV nevű alkalmazás huzamosabb ideig a gyanúsított valamilyen eszközén marad, azt az FBI a lehallgatásokat követően sem törli le. A FBI-iratok szerint a CIPAV kémprogramot egyaránt alkalmazzák belföldi vizsgálatoknál és külföldi kommunikációs csatornák felderítésénél. A szövetségi nyomozók által működtetett program továbbítja a gyanúsítottnak az internetezésnél használt – és az azonosításhoz, egyes esetekben a helymeghatározáshoz is használható – IP-címét, az éppen futó programok nevét, a használt Windows verzióját és adatait, valamint a regisztráció során megadott nevet, illetve a böngésző típusát és verzióját is. Az alkalmazás iránt élénken érdeklődik az amerikai légierő, valamint egy a globális hálózati hadműveletekért létrehozott munkacsoport is. A program iránt egyébként külföldi, például német érdeklődés is van, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda illetékesei azonban aggodalmukat fejezték ki, hogy az „eszközüket” egyszerűen, minden védelem és ellenőrzési lehetőség nélkül átengedjék más kormányzati intézményeknek.
Az FBI szeretné elérni, hogy ezt a gyakorlatot legálisan alkalmazhassák mindenkivel szemben, és a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva azt akarják, hogy a fájlcserélési elven alapuló kommunikációs megoldások – például Facebook közösségi oldal, a Gmail levelezőrendszer vagy a Skype telekommunikációs alkalmazás – fejlesztői tegyék lehetővé, hogy a titkosított beszélgetésekhez hozzáférjenek. Ezzel összecseng, hogy az amerikai kormány olyan törvénytervezeten dolgozik, amely kiterjesztené az internetes telefonbeszélgetések, a titkosított e-mailek és a chatek lehallgatásának lehetőségeit. Közben az internet szűrésére, az uniós határokon kívülről érkező, nemkívánatosnak minősített tartalmak letiltására készül az EU, és az összes európai internetszolgáltatót kötelezné az egy központilag meghatározott feketelistán szereplő oldalak blokkolására – derült ki az internetre felkerült, az uniós igazság- és belügyminiszterek alatt működő Law Enforcement Work Party nevű szervezet által készített 16 oldalas brüsszeli munkatervből. A csak részben hozzáférhetőnek minősített, Egységes, biztonságos európai kibertér felé című dokumentum szerint az EU-nak központi figyelőrendszert kellene alkalmaznia, és a hatékonyság érdekében egységesen kellene fellépnie a személyiségi jogokat súlyosan sértő, kiskorú- és gyermekpornográfiát tartalmazó honlapok ellen. A munkaanyag egy magyar példát említ, amelyben egy honlap – ahol volt barátnőik meztelen, pornográf képeit tehették fel névvel, telefonszámmal, közösségiprofil-elérhetőségekkel anonim felhasználók –, miután működését betiltották Magyarországon, külföldi internetes címről folytatta működését, a jogsértő tartalmak pedig továbbra is elérhetők a világhálón.
Az uniós dokumentum ezért a sokat kritizált, a nem kívánt honlapokat letiltó, elérését megnehezítő nagy kínai tűzfal mintájára „virtuális schengeni határt” és az illegális tartalmakat kínáló oldalak blokkolását vezetné be. Mint írják, egyes uniós tagállamok – mint Németország vagy Olaszország – már alkalmaznak hasonló megoldást saját felhasználóikkal szemben. A módszert egyébként Törökország is be akarja vezetni . Részletek egyelőre nem ismertek, így nem tudni, az EU-ban ki határozná meg, hogy milyen alapon kerülhet egy-egy oldal a feketelistára. Számítógépes szakportálok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, az EU illetékesei ez ügyben április közepén Magyarországon egyeztettek az Egyesült Államok képviselőivel is. Sajtóhírek szerint az ötletet egyelőre elutasítják a civil szervezetek és az internetszolgáltatók is.