Visszatemették a szenzációs római emlékeket

Három évvel ezelőtt leltek rá a baranyai megyeszékhely szívében, a Pécsi Ítélőtábla mellett arra a szenzációs emlékre, egy római kori bazilika romjaira, amelyet most visszatemettek. Bár az örökség bemutatásának szükségességéhez nem fér kétség, a telek tulajdonosa mindeddig nem tudott megállapodni az önkormányzattal. Így félő, hogy évtizedekig rejtve marad ez az érték.

Évtizedekig parkoló volt a pécsi belvárosban, a forgalmas Rákóczi út és a Jókai utca sarkán található területen. Az ingatlant néhány évvel ezelőtt vásárolta meg egy biztosítótársaság azzal a szándékkal, hogy ott egy irodaházat húz fel. Az építkezés megindítása előtt azonban megelőző régészeti feltárást végeztek Tóth Zsolt ásatásvezető régész irányításával a Janus Pannonius Múzeum szakemberei: két kutatóárkot ástak az ingatlanon, az egyikben már ekkor előbukkantak a bazilika falai. Már akkor sejteni lehetett, hogy értékes kincset rejt a föld. Az ásatásokat később az egész területre kiterjesztették, s mivel az szinte teljesen lefedte az építmény romjait, kirajzolódhatott a III. században épült római kori bazilika formája. A római kori épület 55,5 méter hosszú és 27,7 méter széles volt. Két oszlopsor osztotta el a belső terét a háromhajós, apszissal záródó bazilikának, amelybe oldalbejáratokon és egy előcsarnokon lehetett bejutni. Az építmény a 340-es években elpusztult, leégett.
A lelet azért mondható szenzációsnak, mert az impozáns – a rómaiaknál a törvénykezés otthonának, s a kereskedelmi élet helyszínének tekinthető – épület a németországi Trierben található bazilikára hasonlít kialakításában. A területet később a keresztények is birtokba vették, így találhatták meg egy ókeresztény bazilika falait is.
A szakemberekből álló ásatási bizottság az eredményeket látva úgy döntött, az emlékeket bemutathatóvá kell tenni. A pécsi önkormányzat ezért hosszú ideje azt szorgalmazta, hogy a terület tulajdonosának cseretelket ajánljon fel a jelenlegi helyett, s így mód nyílhatna az örökségnek a nagyközönség előtt történő láthatóvá tételére. Szécsi Zsolt, Pécs főépítésze szerint kitartanak ezen elképzelés mellett, ám eddig nem jutottak dűlőre a biztosítótársasággal, annak ellenére, hogy több ingatlant is felajánlottak már.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) azonban nem várt tovább, s arra kötelezte a tulajdonost, hogy temesse vissza a romokat. Mint azt a KÖH pécsi irodájának vezetője, Rőmer Károly elmondta, ugyan szakszerű módon takarták le a romokat, a végleges megóvásra nem került sor. Hangsúlyozta: azért léptek, mert egy-két éven belül kevés esély van a bemutathatóvá tételre. Az irodavezető hozzátette: a területen ismét parkoló lesz, szakszerű szigeteléssel ellátva, s olyan burkolóelemekkel, amelyeket később könnyen elbonthatnak. Ám ha sikerül is megegyezni a tulajdonossal, óvatos becslések szerint tízmilliókba kerülhet a romok konzerválása, ezt a pénzt pedig elő kell teremtenie a városnak.
A most betakart bazilikához képest kevésbé „szerencsés” a helyzete annak a török kori emléknek, Ferhát pasa dzsámija romjának, amely a város sétálóutcájától, a Király utcától egy ugrásra, a Kazinczy utca 4. szám alatt található magánterületen van. Az itteni tulajdonos ugyanis csődbe ment, a romok pedig az időjárás viszontagságainak kitéve évek óta pusztulnak. A KÖH anyagi lehetőségeinek korlátai miatt tehetetlen.