A szerbek inkább Putyint választanák

A Szovjetunió szétesése után térdre rogyott ország önbecsülését visszaadó, a nemzeti érdekek mellett kiálló, határozott politikust látják a szerbek Vlagyimir Putyinban. Ám miközben a szívük az orosz vezetőért dobog, eszükkel Szerbia uniós csatlakozását támogatják. Mindez a közvélemény-kutatások mellett kiderült a Belgrád Fórum által az európai biztonságot a jövő évi választások tükrében vizsgáló konferencia felszólalásaiból is.

Hogy Oroszország – ezen belül is Putyin – különleges helyet foglal el a szerb közgondolkodásban, az kiderül már a Száva rendezvényközpontban sétálva. Az orosz miniszterelnök képe ott díszeleg az egyik elegáns üzlet kirakatában. Kicsit távolabb politikusok, elemzők erősítik meg e benyomást. A szkupstina védelmi bizottságát vezető Dusan Bajatovics azt ecseteli, hogy Putyin általa biztosra vett visszatérése a Kremlbe nemcsak az oroszoknak jó hír, hanem Európának is, hiszen a stabil és a kiszámítható Oroszország garanciájaként e lépés a kontinens biztonságát is erősítené. „Nem kell félni Putyin visszatérésétől!” – erősíti a szocialista gázipari guru kijelentését a másik oldalról a kormányfő helyettesének tanácsadójaként Dragutin Matanovics is, aki szerint az erőskezű politikusok országuk határozott irányításával hozzájárulnak a világ stabilitásához is.
A szerbek szimpátiáját erősíti, mint arra a Belgrád Fórum elnöke, Zsivadin Jovanovics is utalt, hogy Putyin elnöksége alatt Moszkva kiállt Koszovó kérdésében Szerbia mellett. Mint fogalmazott, az ilyen elvi, morális hozzáállásban látja ő a putyinizmus lényegét. Nem meglepő, hogy Szerbia számára Koszovó kérdése továbbra is nyílt seb. A CeSID legutóbbi közvélemény-kutatása során a megkérdezettek több mint a fele úgy vélte, hogy amenynyiben Szerbia EU-tagállammá válna, ez egyben azt is jelentené, hogy az országnak le kellene mondani Koszovóról. Sokak véleményét kifejezve Jovanovics e kérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy Szerbiának legitim célja az uniós tagság, ám az nem, hogy ezért feladja területének 15 százalékát.
A felszólalók nagyon rossz véleménnyel voltak az Egyesült Államokról, de konszenzus rajzolódott ki az európai integráció szükségességéről. Visszafogott, mondhatni konstruktív volt a választások esélyesének számító Szerb Haladó Párt elnöke, Tomiszlav Nikolics, míg a kormányzó demokraták képviselője, Jovan Palalics azt ajánlotta, hogy minden szerb az ország érdekeiből s ne saját érzelmeiből induljon ki. A felmérések szerint a szerbek körében csökken (59 százalékos) az EU-tagság támogatottsága, most a legalacsonyabb az ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatások bevezetése óta. A nagy többség úgy véli, hogy a katonai semlegesség védi leginkább a nemzetbiztonságot.