Alaktalan alakok

Parti Nagy Lajos irodalmi fegyvertények tömkelegével büszkélkedhet: egyedi vers- és prózavilágot hozott létre, eredetinek ható találmányként rukkolt elő a használt nyelv irodalmi eszközként való újrafelfedezésével, egyfajta nemesítésével. Írásaiban napjaink jellemző karakterei szólalnak meg virtuóz elevenséggel, mindebből magvas irodalmi élmény kerekedik, az emberi lélek új és új lehetőségeiből kap mintákat az olvasó – mindehhez a lehető legkellemesebb úton haladhat a Parti Nagy-könyvek lapozgatásával, könynyed, szellemes, tragikomikus szövegjátékokat mazsolázgatva.
Nyers és elemi erejű figurákat jelenít meg az író, és mindegyiken ott van a védjegy: mintha csak úgy találta volna őket, mintha valóban egy restiben (vagy fodrászüzletben, villamoson, kórházban stb.) ülnénk, és hallgatnánk az élet percegését és morajlását. Az alkotó eltüntette keze nyomát teremtményeiről, szikrányi mesterkéltség sem volt ezekben az alakokban.
Sajnos Az étkezés ártalmasságáról című új könyv főhőséről ez nem mondható el. Mindannyian ismerjük őt is: egy termékbemutató félig vagy tán egészen elmebeteg előadója-ügynöke. Része társadalmunknak. Szerencsés, aki nem ült ilyen vagy olyan termékszolgáltatás, -tanácsadás kapcsán hasonló bemutatón. A főhős, amennyire lehet, ordenáré, s röhejes álfogyasztószert árul, miközben maga alaktalanul testes, lelke-szelleme nem kevésbé amőbaszerű. Emblematikus, kiváló Parti Nagy Lajos-szövegalapanyag, végig ő beszél – csakhogy egy egész köteten keresztül, és ez a tény igen gyászos az íróra nézve. Főleg olyan íróra, akinek a tömörség és a pontosság volt eddig az egyik legvonzóbb, legelegánsabb tulajdonsága. Régen ez a karakter egyetlen novellában kapott volna helyet, tizenöt-húsz oldalon, megláttuk ezt a mélységet, köszönjük, Jézusom, jöhet a következő. Ez a könyv viszont dögunalmas, egyszerűen szólva, a karakter és nyelvi „bravúrjai” szétfolynak százötven oldalon. Számos poén és kiváló szakasz fellelhető ugyan, de összességében kínos az egész, és hiányzik belőle valami, amit eddig nem hiányolhattunk ettől az írótól: az irodalom.
Mert önmagában a használt nyelv modellezése nem ér sokat, ezt szinte akárki megcsinálhatja (valószínűleg a Magvető nem fogja mostanában kiadni valamelyik blog válogatatlan bejegyzéseit). A Parti Nagy-rajongók persze megveszik a könyvet, ki hagyna ki ilyen üzleti lehetőséget, a márkanév mindent jelent a piacon, és ez így van jól, nem kell rajta romantikázni. Éppen az a szomorú, hogy az új könyvvel most egy kicsit kopott a brand, ilyesmit író nem engedhetne meg magának. Persze lehet, hogy csak a rajongó csalódottsága szól belőlem.
(Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról. Magvető Kiadó, Budapest, 2011. Ára: 2490 forint)