A Velencei Bizottság munkáját jól ismerő forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentéstervezet számos pontjáról a testületen belül is még vitáznak. Ezek között említette az Alkotmánybíróság elnökének kiválasztását, amelyet annak ellenére illetnének kritikával, hogy az európai országok nagyobb részében ez hasonló elven működik. A tervezet a sarkalatos törvények túlzottan széles körű alkalmazását is nehezményezi, miközben a hatályban lévő 1949-es alkotmány kettővel több területet szabályoz kétharmados törvényekben, mint a jövő évtől életbe lépő új alaptörvény. Ráadásul a kifogásolt jogszabályok közül ez idáig mindössze egyetlen sarkalatos törvény került az Országgyűlés elé, így a Velencei Bizottság olyan törvényeket kifogásolna, amelyek még meg sem születtek. Ismert, hogy a januárban életbe lépett magyar médiatörvénnyel kapcsolatban egyszer már hasonló hibát elkövetett egy nemzetközi szervezet: a jogszabályt már akkor „elmeszelte” az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, amikor az még csak tervezet formájában létezett. Ezek után nem meglepő, hogy a HVG és a Népszabadság internetes tudósításai – forrás megjelölése nélkül – csak az aggályosnak nevezett pontokra koncentráltak. Így a hazai olvasókat arról nem tájékoztatták, hogy a Velencei Bizottság többek között megállapította azt is, hogy „az új alkotmány létrejöttének célja a demokratikus államiság megerősítése, az alapvető szabadságjogok rögzítésén, valamint a hatalmi ágak szétválasztása és a jogállamiság elvének megerősítésén keresztül”. Az ellenzéki sajtó megfeledkezett arról a megállapításról is, hogy „a magyar kormány által korábban feltett kérdésekre adott véleményt az alkotmány kidolgozásának utolsó stádiumában a hatóságok figyelembe vették”.
A szocialista európai parlamenti delegáció szerda esti közleményében azt olvashattuk, hogy Tabajdi Csaba delegációvezető személyesen adta át a Velencei Bizottság harmincoldalas jelentéstervezetét Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztosnak. A hazai sajtóban egy nappal később „szivárogtak ki” az új alkotmánnyal kapcsolatos aggályok és indult meg az újabb lejárató kampány.
Magyar Péter bejelentette: nem mond le a mentelmi jogáról