Bevándorló fiatalok a bűn útján

Emelkedő tendenciát mutat a német rendőrség évi statisztikája szerint a lakásbetörések száma. A szövetségi köztársaságban minden negyedik percben betörnek egy lakásba, családi házba vagy luxusvillába.

Stefan Lázár
2011. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben az újraegyesítés óta első alkalommal maradt a hatmilliós határ alatt a bűncselekmények száma, majd hét százalékkal több volt a lakásbetörés. A tettesek utáni nyomozás egyik tapasztalata: szaporodnak az életkoruk miatt nem büntethető, külföldi – elsősorban román, bolgár és a volt Jugoszlávia területéről származó – gyerekbandák bűntettei. A károsultak legnevesebb képviselője 2010-ben a Kohl-kormány hajdani külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher, aki Bonn közelében lakik. A liberális politikus villájából nemcsak felesége ékszereit és egy értékes éremgyűjteményt tulajdonítottak el, hanem – Genscher legnagyobb bánatára – azt a töltőtollat is, amellyel a külügyi tárca vezetője korábban aláírta az Európai Unió maastrichti szerződését.
Hasonló károk mindenekelőtt a nagyvárosok lakosait fenyegetik Berlinben, Hamburgban és Brémában. A legbiztonságosabb tartomány Bajorország, ahol tízezer polgárra mindössze alig négy betörés esik. Az országban működő biztosítótársaságok szövetsége évi félmilliárd eurós kárról tett említést. A gyerekbandák többnyire jól kiépített közlekedési infrastruktúrával rendelkező helyeken, így a fővárosban és a sűrűn lakott, az ország pénzügyi centrumának számító Rajna– Majna-vidéken követik el a betöréseket. „Kihasználják a lehetőséget, hogy gyorsan közlekedjenek, és változtassák tetteik színhelyét, ahol szívesen vetik be a törvény szerint nem büntethető gyerekeket” – hangoztatta a bűnügyi hivatal.
A gyerekbandák aktivitása mögött megoldatlan szociálpolitikai probléma húzódik meg. A jelentős számú bevándorlónak otthont adó berlini városrész, Neukölln iskoláit irányító tanügyi tanácsos szerint a lengyeleket most román és bolgár migrációs hullám követi, és ez növeli a gondokat. – Az iskolák padjaiban olyan gyerekek ülnek, aki nem tudnak írni, olvasni, és németül sem értenek. Találkoztam olyan tizennégy éves lánnyal, aki korábban tanintézetet belülről soha nem látott. A pedagógusok „OB” (minősítés nélkül) jelzésű bizonyítványt állítanak ki nekik, miután nem képesek kommunikálni velük – számolt be tapasztalatairól Franziska Giffey, és utalt arra, hogy amíg a török és az arab kisebbség számíthat az integrációjukat szolgáló kezdeményezésekre, így például nyelvtanfolyamokra, sőt elvárásokkal és követelésekkel találja szembe magát, addig a románok és a bolgárok magukra maradnak. A gyerekek egy része – iskolalátogatás helyett – a berlini utak piros lámpáinál megálló autók szélvédőüvegeit tisztogatja szerény borravaló reményében. Innen nem nehéz őket a jobban jövedelmező lakásbetörésekre csábítani – vélekedett a tanügyi tanácsos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.