Bevándorló fiatalok a bűn útján

Emelkedő tendenciát mutat a német rendőrség évi statisztikája szerint a lakásbetörések száma. A szövetségi köztársaságban minden negyedik percben betörnek egy lakásba, családi házba vagy luxusvillába.

Miközben az újraegyesítés óta első alkalommal maradt a hatmilliós határ alatt a bűncselekmények száma, majd hét százalékkal több volt a lakásbetörés. A tettesek utáni nyomozás egyik tapasztalata: szaporodnak az életkoruk miatt nem büntethető, külföldi – elsősorban román, bolgár és a volt Jugoszlávia területéről származó – gyerekbandák bűntettei. A károsultak legnevesebb képviselője 2010-ben a Kohl-kormány hajdani külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher, aki Bonn közelében lakik. A liberális politikus villájából nemcsak felesége ékszereit és egy értékes éremgyűjteményt tulajdonítottak el, hanem – Genscher legnagyobb bánatára – azt a töltőtollat is, amellyel a külügyi tárca vezetője korábban aláírta az Európai Unió maastrichti szerződését.
Hasonló károk mindenekelőtt a nagyvárosok lakosait fenyegetik Berlinben, Hamburgban és Brémában. A legbiztonságosabb tartomány Bajorország, ahol tízezer polgárra mindössze alig négy betörés esik. Az országban működő biztosítótársaságok szövetsége évi félmilliárd eurós kárról tett említést. A gyerekbandák többnyire jól kiépített közlekedési infrastruktúrával rendelkező helyeken, így a fővárosban és a sűrűn lakott, az ország pénzügyi centrumának számító Rajna– Majna-vidéken követik el a betöréseket. „Kihasználják a lehetőséget, hogy gyorsan közlekedjenek, és változtassák tetteik színhelyét, ahol szívesen vetik be a törvény szerint nem büntethető gyerekeket” – hangoztatta a bűnügyi hivatal.
A gyerekbandák aktivitása mögött megoldatlan szociálpolitikai probléma húzódik meg. A jelentős számú bevándorlónak otthont adó berlini városrész, Neukölln iskoláit irányító tanügyi tanácsos szerint a lengyeleket most román és bolgár migrációs hullám követi, és ez növeli a gondokat. – Az iskolák padjaiban olyan gyerekek ülnek, aki nem tudnak írni, olvasni, és németül sem értenek. Találkoztam olyan tizennégy éves lánnyal, aki korábban tanintézetet belülről soha nem látott. A pedagógusok „OB” (minősítés nélkül) jelzésű bizonyítványt állítanak ki nekik, miután nem képesek kommunikálni velük – számolt be tapasztalatairól Franziska Giffey, és utalt arra, hogy amíg a török és az arab kisebbség számíthat az integrációjukat szolgáló kezdeményezésekre, így például nyelvtanfolyamokra, sőt elvárásokkal és követelésekkel találja szembe magát, addig a románok és a bolgárok magukra maradnak. A gyerekek egy része – iskolalátogatás helyett – a berlini utak piros lámpáinál megálló autók szélvédőüvegeit tisztogatja szerény borravaló reményében. Innen nem nehéz őket a jobban jövedelmező lakásbetörésekre csábítani – vélekedett a tanügyi tanácsos.