Cégre áhítoznak a hitelezők

A pénzügyi szolgáltatók ronthatják az Új Széchenyi-terv pozitív hatását, mert sok esetben drágán adják a pályázatokhoz kapcsolódó hiteleket, s lehetetlen feltételeket támasztanak a kisvállalkozásokkal szemben. Ez pedig akár végzetes is lehet a gazdaság számára, hiszen éppen azok a tőkeszegény mikrovállalkozások nem jutnak olcsón pénzhez, amelyek legjobban várják a segítséget.

Bár a kormány a gazdaság fellendülését többek között az Új Széchenyi-terv húzóhatásától, a beruházások fellendülésétől várja, előfordulhat, hogy hitelezési viszszásságok csökkentik a hatást. Legalábbis erre utal az a történet, amelyet egy névtelenséget kérő vállalkozó mesélt el lapunknak. Eszerint akad olyan pénzügyi szolgáltató, amely egy kifejezetten mikrovállalkozások számára kiírt kombinált pályázat esetében elfogadhatatlan feltételekkel hajlandó a négymilliós pályázati támogatás mellé járó nyolcmilliós hitelt nyújtani. A kölcsön fejében ugyanis nem elégszik meg a cég és az ügyvezető készfizető kezességével, de zálogjogot is be akar jegyeztetni egy hozzávetőlegesen 25 milliós ingatlanra, ráadásul vételi jogot akar kikötni magának a cégre vonatkozóan. (Fontos mozzanat, hogy a termékleírásban nem szerepel a vételi jog bejegyzése, üzletszabályzatukra hivatkozva azonban mégis követelték. Utóbbi pedig nyilvánosan nem elérhető, azt csak az intézetben, betekintésre adnák át a pályázónak). Jellemző, hogy a szolgáltató majd egy hónapig nem reagált a pályázó megkereséseire, s csak az utolsó pillanatban értesítette a szigorú feltételekről. Az ígért kedvezményes kamat helyett pedig 8,5 százalékot számolna fel a kölcsön fejében, „mivel a cégadatok alapján nem szorulnak rá a kamattámogatásra”. A konkrét esetben végül is hosszas alkudozás után eltekintettek a vételi opciótól, viszont a szerződésben egyoldalú kamatemelési jogot kötöttek ki, s a szerződésben nem jelent meg a kiírásban szereplő 9 százalékos kamatplafon sem.
A hitel már a készfizető kezességgel és zálogjoggal is megfelelően biztosított, az pedig, hogy vételi opciót kössenek ki a cégre, még a nagyságrendekkel nagyobb hitelügyleteknél sem szokásos – elemezte a helyzetet Szuhóczky Gábor, az Euroadvance Kft. ügyvezetője, pályázati szakértő. A kombinált mikrohitelek célja éppen az lenne, hogy azon tőkeszegény vállalkozásokat, amelyek más pályázati kiírásban nem tudnak indulni, forráshoz juttassa. Az ilyen feltételek mellett kínált hitel azonban nyilvánvalóan elfogadhatatlan egy cég számára, mert lehetetlenné teszi működését. De az is felháborító, hogy a valóban kedvezményes 5-6 százalékos hitel helyett 8-9 százalékért kínálják a kölcsönt a bankok. Hasonló esettel már mi is találkoztunk. S ilyen feltételek mellett bizony kevesen fogják igénybe venni a támogatásokat, ez pedig gyengítheti az Új Széchenyi-terv gazdaságélénkítő hatását. Miután igen sok finanszírozó szervezet vesz részt e pályázatokban, hasznos lenne egy olyan államilag finanszírozott honlap, ahol egy helyen összegyűjtenék a programban részt vevő pénzügyi szervezetek szerződési feltételeit, s a pályázók ebből kedvükre válogathatnának.
Pénzügyi szakértőnk szerint a hitelintézetek a kölcsön nyújtásához szükséges fedezetet és kamatot szabadon, saját üzletszabályzatuk alapján határozzák meg, annak nagyságát pénzügyi jogszabályok nem korlátozzák. Ezért a cikkünkben ismertetett eset nagy valószínűséggel nem ütközik jogszabályba, így a pénzügyi vállalkozások felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem nagyon vizsgálhatná.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megerősítette, hogy a közvetítő szervezetek (pénzügyi vállalkozások és vállalkozásfejlesztési alapítványok) a 9 százalékos plafon alatt saját belátásuk szerint állapíthatják meg a kamatot, s a fedezet nagyságára vonatkozóan sincs megkötve a kezük. Ezzel együtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a közvetítőket akkreditáció után választották ki, s rendszeresen ellenőrzik őket.