Michael Connelly bűnügyi regényének adaptációjában egy rafinált ügyvéd emberére akad egy pénzes és eszes bűnöző védelme során. Az igazság ára takaros hollywoodi krimi – meglepetések nélkül.
Michael Connelly olyan bűnügyi történetek szerzője, akinek munkái közhelyesen szólva filmért kiáltanak. Ezért is meglepő, hogy Az igazság ára még csak a második Connelly-filmadaptáció, ráadásul kedvelt detektívje, Harry Bosch még egyetlen történetben sem jelent meg a vásznon. A kanadai regényíró most feldolgozott munkája egy Los Angeles-i ügyvédről szól, aki nem rest jó pénzért olyan bűnözőket védeni, akiknek ártatlansága még a véleményes kategóriát sem üti meg. A törvényesség határán működő praxisába új színt visz egy gazdag hollywoodi szépfiú, akit gyilkossággal vádolnak, és szüleinek szemmel láthatóan semmi sem elég drága, hogy csemetéjük ne végezze a rácsok mögött. Az ügyvédet kizárólag a pénz motiválja, s az ártatlanság számára nem elsődleges szempont az ügyek elvállalása során.
Melyik oldalon állsz? – hangzik el az a kérdés a film felénél, ami természetszerűleg nem maradhat ki egy, az igazság relativitásáról szóló, jóvágású amerikai ügyvédes filmből. A döntést a jó és rossz között, különösen bűnözők védelmekor nehéz meghozni, ráadásul a simlis jogi képviselő képét erősíti a sztereotípia a hazug ügyvédekről. S persze a felmentett bűnözőkkel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket, akik vagyonokat fizettek sztárvédelmükért. Legkésőbb O. J. Simpson hírhedt pere óta tudjuk, hogy bűnügyi perek kimenetele nem azon múlik, hogy valaki bűnös-e vagy ártatlan, hanem hogy milyen jó ügyvédje van – amihez pedig sok pénz szükséges. És épp ettől lehet izgalmas egy tárgyalótermi történet, ahol visszatérően egy helyiségben ülnek a szereplők. Az igazság árában egy dörzsölt ügyvédet egy dörzsölt bűnözővel hoz össze az élet, s kettejük játékában nem is az ártatlanság kérdése lesz a központi motívum, hanem a pszichológiai hadviselés, valamint hogy ki éli túl az együttműködésüket.
Brad Furman filmje két főszereplőjének játékára helyezi a hangsúlyt. Matthew McConaughey játszott már korábban ügyvédet, Ryan Phillippe pedig otthonosan mozog a manipulátor szerepében, ám egyikük sem olyan karizmatikus és tehetséges, hogy igazán emlékezetessé tegye a mozit. A különféle Helyszínelők sorozatokon edzett néző számára sem tartogat meglepetéseket Az igazság ára, amely professzionálisan elkészített darab ugyan, de a bűnügyi mozik sorában csak egy a takaros munkák között. Hiába, az olyan gazdag hagyományok mellett, ahol Billy Wilder A vád tanúja filmjétől Hitchcock-remekeken át Sidney Lumet-mozikig húzható meg a minőségi skála, nehéz nagyot dobni. A pillanatnyi szórakozás igényét viszont annál könnyebb kiszolgálni.
(Az igazság ára. Színes, feliratos amerikai film, 118 perc, 2011. Rendező: Brad Furman. Forgalmazó: Pro Video Film kft.)
Az engedélye nélkül politizáltak Marco Rossi képével Magyar Péterék