A régió eddigi legkiterjedtebb kockázatalapú diabéteszszűrésének eredményeit ismertette a napokban a Magyar Diabetes Társaság (MDT). A szűrésben csaknem hétszáz háziorvos irányításával, több mint hetvenezer felnőtt vett részt. Az először Finnországban alkalmazott úgynevezett Findrisk kérdőíves vizsgálat átütő eredményei alapján az MDT is ezt a módszert választotta szűrővizsgálatához. A Findrisk-teszt nem, életkor, családi és egyéni kórelőzmény, társbetegségek figyelembevétele alapján a cukorbetegség megjelenésének kockázatára vonatkozó pontszámot ad meg.
A hazai szűrés adatai megerősítették, hogy határozottan indokolt a felnőtt lakosság rendszeres, kötelező diabéteszszűrésének bevezetése a háziorvosi ellátás részeként. A vizsgálat a résztvevők 15 százalékánál, több mint tízezer embernél mutatott ki korábban nem ismert glukózintoleranciát, vagyis cukorbetegséget vagy azt megelőző állapotot. Az adatok azt igazolják, hogy a felnőtt lakosság körében nagyon nagy arányban számíthatunk diabétesz vagy kórmegelőző állapotainak előfordulására. A szűrővizsgálatok általános tapasztalata szerint a szűrés során „kiemelt”, pozitívnak bizonyult egyének aránya megközelíti a már ismert cukorbetegek arányát.
– Az első, országos kockázatalapú diabéteszszűrés eredményei új megvilágításba helyezik a cukorbetegség népegészségügyi jelentőségét – mondta el Winkler Gábor. Az MDT elnöke szerint a járványként terjedő betegség a lakosság csaknem a negyedét érintheti, és amennyiben ez a tendencia a jövőben is fennáll, 2030-ra megháromszorozódhat ez az arány. – Ezért elengedhetetlen a lakosság célzott szűrése, hogy a betegség időben felismerhető legyen – tette hozzá az elnök. Lapunk kérdésére a professzor elmondta, az egészségügyért felelős államtitkárságot arra kérik, hogy tegyék kötelezővé a szűrést. Mint mondta, a pontos kivitelezésről még a jövőben tárgyalnak. Valószínűleg – hogy ne nőjön többszörösére a várakozási idő – a rendelőkben ülőkkel majd egy tesztet töltetnek ki a nővérek. Amennyiben az eredmény azt mutatja, hogy a páciens cukorbetegségben szenvedhet vagy arra hajlamos, vérvizsgálatra küldik. Winkler Gábor kiemelte, a súlyos egészségügyi kockázatok mellett a betegség időben történő felismerése azért is fontos, mert a cukorbetegség szövődményeinek kezelése jelentős anyagi teherrel is jár.
A konferencián részt vett Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, aki megerősítette: amennyiben a korai felismerésnek köszönhetően időben elkezdődhet a betegek kezelése, eredményesebben és költséghatékonyabban küzdhető le a diabétesz. Az államtitkár rámutatott, hazánkban vezető halálok a szív- és érrendszeri betegség, amelyek „előszobája” a diabétesz. Az MDT elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú, vagyis a felnőttkori cukorbetegség időben felismerhető, és megelőzhető. Jermendy György szerint elsősorban csökkenteni kell a testsúlyt, át kell térni az egészséges táplálkozásra és a mindennapos mozgásra. Megjegyezte, a társadalom egyre többet költ a cukorbetegek ellátására, ám meglepően nem a gyógyszerekre költünk sokat, hanem a diabétesz miatt kialakult betegségek kezelésére. Míg előbbi a költségeknek csupán hét százalékát, a fekvőbeteg-ellátás finanszírozása több mint hatvan százalékát teszi ki.
origo.hu
Magyar Péter volt barátnőjének leleplező interjúja: ezt tudtuk meg Magyar Péterről
