Emellett Volodimir Zelenszkij hallani se akar arról, hogy a háború végéig választást tartsanak Ukrajnában. Erre az indoka a háborús helyzet, de egyre több olyan véleményformáló van Ukrajnában, akik azt mondják, hogy ez valójában nem a háború elleni védekezésről szól, hanem sokkal inkább egy autokratikus berendezkedés felépítéséről. Erről beszélt a közelmúltban Vitalij Klicsko kijevi polgármester is, aki úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij a háború örve alatt a demokratikus elveket és intézményeket számolja fel, Ukrajna pedig immár „bűzlik” a zsarnokságtól – idézte fel a szakértő.
Szintén a demokráciát csorbítja a kisebbségi jogok kezelése, ami a kárpátaljai magyarokat különösen érzékenyen érinti.
Kommunikációs szinten azt mondja Zelenszkij és az ukrán kormányzat, hogy ezeket visszaadták, hogy ugyanazok a jogok illetik meg az ott élő magyarokat, mint korábban, de ez közel sincs így
– hangsúlyozta Deák Dániel.
Példaként a magyar nyelvű oktatás kérdését hozza fel: jogszabályi szinten valóban úgy tűnik, mintha lennének lépések, de mivel kikötik azt, hogy több tárgyat kizárólag ukrán nyelven lehet tanítani, hiába van papíron magyar nyelvű oktatásra lehetőség, ez a gyakorlatban sok esetben nem valósul meg – magyarázta.
Ukrajnában gyakorlatilag azt látni, hogy látszatdemokrácia van. Ezt fontos kifelé mutatni, az európai uniós csatlakozás érdekében nem lehet teljes mértékben diktatórikus rendszert kiépíteni, valami láthatót meg kell tartani, de egyre inkább úgy tűnik, hogy Zelenszkij már a látszatra sem figyel
– emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy bármennyire próbálja is az ukrán vezetés azt mutatni, hogy minden rendben, a színfalak mögött egyre több minden bukik ki azzal kapcsolatban, hogy itt bizony nem egy mintademokráciáról van szó.
Elég csak a kényszersorozás során történt súlyos eseményekre gondolni
– emlékeztetett.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!