Zelenszkij nem akarja, hogy kiderüljenek a korrupciós ügyei

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanazt a taktikát alkalmazta a korrupcióellenes szervekkel szemben is, mint tette azt minden más, vele szemben kritikus közéleti szereplővel szemben – derült ki Deák Dániel értékeléséből. Zelenszkij egyre nyíltabban autokratikus rendszert épít ki, ami már Brüsszelnek is kínos. Az ukrán elnök közvetlen közeléig jutott a nyomozás, beszántotta az irodát.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: ANP via AFP

Óriási felháborodást váltott ki az az ukrán jogszabály, amely felszámolja a korrupcióellenes szervek függetlenségét – mondta el lapunknak Deák Dániel.

Zelenszkij lépése miatt óriási a felháborodás Ukrajnában (Fotó: Anadolu via AFP)

Gyakorlatilag a háború kitörése óta az eddigi legnagyobb tüntetés volt Ukrajnában, ami jól jelzi, hogy itt azért komoly társadalmi felháborodás van

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal indokolja a lépést, hogy szerinte a korrupcióellenes intézmény oroszpárti, Oroszország érdekét szolgálja. 

Zelenszkij kritikusai azonban úgy vélik, hogy igazából nem akarja, hogy a környezete korrupciós ügyeit feltárják – tette hozzá a szakértő.

Vélhetően arról van szó, hogy Zelenszkij próbálja stabilizálni a hatalmát, hiszen már nem egy legitim elnök, lassan másfél éve a háborúra hivatkozva tartotta meg a pozícióját. A mostani lépése azonban olyan horderejű intézkedés volt, hogy a meglehetősen ukránbarát Európai Bizottság is kritizálta – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Az Európai Bizottság legfontosabb célja, hogy Ukrajna minél hamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz. Most, amikor Ursula von der Leyen bejelentette a következő hétéves uniós költségvetési tervezetét, Ukrajnának abban is jelentős összegeket szánt

– emlékeztetett a szakértő.

Tehát látszik egy erőteljes ukránpárti álláspont Brüsszel részéről, de azért ez az ügy és az, hogy ilyen látványosan épít ki egy autokratikus berendezkedést Ukrajnában, ez már számukra is kellemetlen és kínos. Kérdés, hogy ez csak egyszeri jelzés lesz, vagy az Európai Bizottság komolyabb lépéseket is fontolgat

– tette hozzá.

Bár a brüsszeli vezetés eddig mintademokráciaként kezelte Ukrajnát, nem ez az első jele annak, hogy Zelenszkij a demokrácia leépítésén dolgozik. Deák Dániel szerint egy ilyen jel volt az ellenzéki média beszántása az elmúlt években.

Mindegyiket oroszpártisággal vádolta, és ha valamit oroszpártisággal vádol, azt gyakorlatilag be is záratják

– mutatott rá.

Ez persze nem csupán az ellenzéki sajtót érintette, ugyanez a helyzet az ellenzéki pártokkal és politikusokkal, a Zelenszkijjel szemben kritikus szereplőkkel. De ugyanez a helyzet az egyházakkal, sőt a gazdag vállalkozókkal is: ha nem tetszenek az államfőnek, vagy számára nem tetsző véleményt fogalmaznak meg, akkor szintén oroszpártisággal vádolja és ellehetetleníti őket.

Emellett Volodimir Zelenszkij hallani se akar arról, hogy a háború végéig választást tartsanak Ukrajnában. Erre az indoka a háborús helyzet, de egyre több olyan véleményformáló van Ukrajnában, akik azt mondják, hogy ez valójában nem a háború elleni védekezésről szól, hanem sokkal inkább egy autokratikus berendezkedés felépítéséről. Erről beszélt a közelmúltban Vitalij Klicsko kijevi polgármester is, aki úgy fogalmazott, hogy Zelenszkij a háború örve alatt a demokratikus elveket és intézményeket számolja fel, Ukrajna pedig immár „bűzlik” a zsarnokságtól – idézte fel a szakértő.

Szintén a demokráciát csorbítja a kisebbségi jogok kezelése, ami a kárpátaljai magyarokat különösen érzékenyen érinti.

Kommunikációs szinten azt mondja Zelenszkij és az ukrán kormányzat, hogy ezeket visszaadták, hogy ugyanazok a jogok illetik meg az ott élő magyarokat, mint korábban, de ez közel sincs így

– hangsúlyozta Deák Dániel.

Példaként a magyar nyelvű oktatás kérdését hozza fel: jogszabályi szinten valóban úgy tűnik, mintha lennének lépések, de mivel kikötik azt, hogy több tárgyat kizárólag ukrán nyelven lehet tanítani, hiába van papíron magyar nyelvű oktatásra lehetőség, ez a gyakorlatban sok esetben nem valósul meg – magyarázta.

Ukrajnában gyakorlatilag azt látni, hogy látszatdemokrácia van. Ezt fontos kifelé mutatni, az európai uniós csatlakozás érdekében nem lehet teljes mértékben diktatórikus rendszert kiépíteni, valami láthatót meg kell tartani, de egyre inkább úgy tűnik, hogy Zelenszkij már a látszatra sem figyel

– emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy bármennyire próbálja is az ukrán vezetés azt mutatni, hogy minden rendben, a színfalak mögött egyre több minden bukik ki azzal kapcsolatban, hogy itt bizony nem egy mintademokráciáról van szó.

Elég csak a kényszersorozás során történt súlyos eseményekre gondolni

– emlékeztetett.

Mivel azonban Brüsszelt politikai vagy ideológiai meggyőződés vezérli, és az Oroszországgal szembeni küzdelem eszközének tekinti azt, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba, Deák Dániel azt várja, hogy Brüsszel ismét szemet huny.

Nem fogja őket érdekelni, hiszen eddig sem érdekelte őket

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki Ukrajnában, hanem egy évek óta tartó folyamat, Brüsszel mégsem tett semmilyen lépést.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: ANP via AFP)