Erősíteni kell az igazságszolgáltatást

A „tisztaság és gyorsítás” törvénycsomag kapcsán a Fidesz parlamenti frakciója kritikával illette az igazságszolgáltatás és a kormány tehetetlenségét, valamint a bíróságokat elfogultsággal vádoló ügyvédi kamarai elnököt és a balliberális politikusokat. A támadások miatt a Legfelsőbb Bíróság nem, a Magyar Bírói Egyesület elnöke azonban szintén kiállt a bíróságok mellett.

Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kifejtette: az elmúlt húsz évben többek között azért rendült meg a közbizalom Magyarországon az állammal szemben, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak. Példaként említette a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet. A parlament alkotmányügyi bizottsága által kedden beterjesztett „Tisztaság és gyorsítás” nevű törvénycsomag célja éppen ennek megakadályozása, az ország érdeke ugyanis az, hogy az igazság minél hamarabb kiderüljön – hangsúlyozta.
A frakcióvezető nagyon szomorúnak nevezte, hogy az elmúlt egy évben az igazságszolgáltatás mindezt nem érzékelte, sőt bizonyos kormányzati szervek sem, és nem tettek javaslatot a témában. Ezért vette kezébe az alkotmányügyi bizottság és a Fidesz parlamenti többsége az ügyet, és „mindenféleképpen, minden körülmények között ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy olyan büntetőeljárási és polgári perrendtartási módosítások legyenek, amelyek lehetővé teszik az ügyek gyorsítását”.
A törvénymódosítási javaslat két leginkább vitatott pontjáról szólva kifejtette: a bírósági munka hatékonyabbá tételét szolgálja, ha az ügyészség megkapná azt a lehetőséget, hogy az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyekben maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Indoklása szerint például a Fővárosi Bíróság olyannyira leterhelt, hogy az ilyen típusú bűncselekmények megtárgyalásához évekre van szükség, míg más megyei bíróságok alkalmasak arra, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket, mert nincs olyan mértékű leterheltségük.
– Egészen megdöbbentő – folytatta Lázár János –, hogy az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János elfogultsággal vádolta meg a bírókat és összefonódással vádolta meg a bíróságot és az ügyészséget. Arra tett utalást a kamarai elnök, hogy vidéken az ügyészség jobban tudná érvényesíteni a szempontjait – mondta a Fidesz frakcióvezetője, kiemelve, hogy ezt a leghatározottabban visszautasítják. – Mi nem gyengíteni akarjuk a bíróságot, az igazságszolgáltatást, hanem erősíteni – hangsúlyozta.
A fogvatartottak védővel való érintkezésének tervezett korlátozására kitérve azt mondta, a kiemelt jelentőségű ügyekben fontos az, hogy a nyomozati szakasz legelején a védővel való érintkezést korlátozni lehessen az igazság felderítése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi normák szerint szeretnék a kérdést szabályozni, ahogyan például Franciaországban és Belgiumban ez működik. Közölte ugyanakkor, hogy nyitottak az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokra, és változtatni fognak az eredeti indítványon: nem 48, hanem 24 óra lesz a védővel való érintkezés korlátozásának időtartama, „de korlátozható lesz a bűncselekmény felderítése, a nyomozás sikeressége és az állam büntetőigényének érvényesítése érdekében”.
– Akik önmagában az ellen tiltakoznak, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazság, azok a szocialisták bűnpártoló politikája mellé állnak, hiszen az elmúlt években azért nem derülhetett ki számos ügyben az igazság, mert olyan büntetőeljárási törvény volt, amely az ügyek elhúzását lehetővé tette; ez a szocialista közéleti korrupció melegágyát jelentette – zárta szavait a frakcióvezető.
Kiegészítené a Fidesz a büntetőeljárási törvényben az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek körét a bűnszervezetben részvétellel, a bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekménnyel, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével – ez már Cser-Palkovics András által a Ház elé terjesztett módosító javaslatainak egyikéből derült ki. Az alkotmányügyi bizottság alelnöke a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályait alkalmazná az el nem évülő bűncselekmények esetében is, így a háborús bűntetteknél, az emberiség elleni bűncselekményeknél, az emberölés súlyosabban minősülő eseteinél, az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő eseteinél, valamint a terrorcselekményeknél.
A módosító indítvány indoklásában a politikus a strasbourgi bíróság egy döntésére hivatkozik, amelyben a testület kimondta: ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog kellően gyakorlati és hatékony maradjon, a terheltnek rendelkezésére kell hogy álljon az ügyvédi segítség a rendőrségi kihallgatás legelejétől fogva, ha csak a konkrét ügy egyedi körülményei alapján igazolható, hogy kényszerítő okok állnak fenn ezen jog korlátozására.