Nyolcmilliárd forintot különített el a kormány a 2011– 2013-as időszakra, hogy országos szinten megvalósulhasson az akadálymentesítés. A kabinet úgy véli, ezt az összeget csak abban az esetben használhatják fel felelősségteljesen, ha országos felmérést készítenek arról, mely régiókban, mely közfoglalkoztatás-típusok tekintetében van még szükség állami beavatkozásra. A kutatás összege 62,5 millió forint lesz, amelyet várhatóan uniós forrásokból fedeznek majd.
Az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítására 2007 óta folyamatosan jelentős uniós források álltak rendelkezésre. A kormányzati és önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások akadálymentesítésére a 2007–2010-es időszakban csaknem 15 milliárd forint támogatást ítéltek meg. – Ebből körülbelül ezer önkormányzati projektet finanszíroztak. A kormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásoknak pedig jelenleg nagyjából a fele felel meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek – nyilatkozta lapunknak Juhász Péter. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogyatékosságügyi főosztályának vezető tanácsosa hozzátette, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos európai uniós forrás szolgálta az akadálymentesség megvalósítását, a közszolgáltatások hozzáférhetősége sajnos messze nem éri el azt a szintet, amely a törvényi határidők leteltével eredetileg várható volt. Mint mondta, ennek két oka van: nem volt megfelelő a pályázói aktivitás, illetve a pályázati feltételrendszer – elsősorban önkormányzati területen – nem igazodott kellően a törvényi előírásokhoz. Kifejtette, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény előírja egyebek mellett, hogy egy-egy településen – lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően – hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie. Ezt az eddigi pályázati rendszer nem vette figyelembe, így fordulhatott elő az, hogy az egyenlő eséllyel hozzáférhető közszolgáltatások területi eloszlása meglehetősen egyenetlen. Juhász Péter kitért arra is, hogy bár a hatályos szabályozás szerint 1998. január 1-jétől minden építmény csak akadálymentesen épülhetett volna meg, ez nem valósult meg. – Ennek fő oka az építészképzésben keresendő, ahol egyetlen olyan modul sincs az alapképzésben, amelyből megtudhatnák a hallgatók, hogyan kell egy akadálymentes épületet megtervezni – jegyezte meg a tanácsos. Ezen probléma kezelésére a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány a felnőttképzési-felsőoktatási rendszerbe beilleszthető képzéseket dolgozott ki, hogy minél ismertebbekké váljanak a fogyatékkal élő emberek valós igényei.
A közalapítvány ezzel jelentős segítséget nyújt, de kismértékben járul hozzá annak a problémának a kezeléséhez, hogy hazánk évek óta komoly elmaradásban van az akadálymentesítés területén. Egy 1998-as törvény 2005-ös hatállyal erre kötelezett minden közszolgáltatást nyújtó intézményt. A szocialista kormányok többször igyekeztek kitolni az időpontot, így 2005 helyett 2013-ra szerették volna elcsúsztatni az akadálymentesítés határidejét, ám ezt az akkori államfő, Sólyom László méltatlannak tartotta, így 2010-ig adott haladékot. A jelenlegi jogszabályok szerint a kormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások fenntartói számára egységesen 2010. december 31. volt a végső határidő. Az önkormányzati fenntartók esetében a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény melléklete egy kötelezően követendő ütemezést tartalmaz, amely az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatástípusonként részhatáridőket határoz meg. Ezek 2008. december 31., 2009. december 31. és 2010. december 31. voltak. Az egyéb fenntartásban működő közszolgáltatásokra – mint például a posták – a 2013. december 31-i határidő az irányadó. A fentieken túl külön határidő vonatkozik a vasúti és az autóbuszos közlekedés (2013. január 1.), illetve a tömegközlekedés egyéb ágazatai (2010. január 1.) egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésére.
Juhász Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés a fizikai akadálymentesítés mellett az úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítés egyidejű megvalósításával érhető el. Utóbbi a hallás-, a látás- vagy az értelmi sérült embereket segíti ügyeik intézésében. Idetartoznak többek között a vakvezető sávok, a kontrasztos színű lépcsőélek, a jelnyelvi tolmács igénybevétele vagy az indukciós hurok. Utóbbi abban segíti a hallássérülteket, hogy csak az ügyintéző hangját erősítse fel a hallókészülékük, vagyis a körülöttük lévő zajforrás ne zavarja őket.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke üdvözölte a kormány felmérésre irányuló tervét. Hegedüs Lajos lapunktól értesült a kezdeményezésről, és mint mondta, a szövetség is tervezte már a felmérés megkezdését, ám ők hétmillió forintból akarták megvalósítani. – A szervezetünk egy országos hálózat, kiképzett szakértői gárdával rendelkezünk, így jelentős mértékben tudjuk egymást segíteni. Sajnáljuk, hogy a kormány nem kérdez meg minket, és nem él azzal a segítséggel, amit a MEOSZ tudna számukra nyújtani – tette hozzá.
Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) több fogyatékos ember fordult azért, mert az akadálymentesítés hiányában csorbultak jogai. – Amennyiben egy intézmény nem tesz eleget a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényben előírt akadálymentesítési kötelezettségének, úgy e mulasztás egyben az egyenlő bánásmód követelményének megsértését is jelenti – nyilatkozta lapunknak Gyarmati Edit. A hatóság főosztályvezetője elmondta, jellemzően fogyatékos emberek vagy az ő képviseletüket ellátó szervezetek keresték fel az EBH-t. – Minden esetben hatósági eljárás keretében vizsgáljuk ki, hogy valóban történt-e jogsértés. Az elmúlt időszakban több eljárás indult, bírságot azonban eddig még nem szabtunk ki, mert a feleknek sikerült egyezséget kötniük oly módon, hogy a kötelezett konkrét határidőig vállalta mulasztásainak pótlását – tette hozzá a főosztályvezető. A legtöbb esetben önkormányzati fenntartású iskolákat, rendelőket vagy közművelődési intézményeket vizsgáltak, illetve vizsgálnak. Gyarmati Edit felhívta a figyelmet arra, hogy akadálymentesítést fel kellene gyorsítani, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nemcsak a fogyatékkal élő embereknek okoznak nehézséget a hiányosságok, de például az időskorúak, a babakocsis kismamák, vagy a mozgásukban átmenetileg korlátozott emberek is folyamatosan nehézségekbe ütközhetnek.
origo.hu
Szakadni fog az eső
