Gyengül a kamarák pozíciója?

Nem kötnék kamarai hatástanulmány készítéséhez a nagyobb üzletek engedélyének kiadását a gazdasági kamarákra vonatkozó törvényjavaslat legújabb változatában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára azonban a kisvállalkozások védelme érdekében továbbra is fontosnak tartja, hogy 200 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzlet csak a kamara hozzájárulásával épülhessen.

Hajdú Péter
2011. 06. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy tudjuk, kikerült a készülő kamarai törvényből az a passzus, amely előírná, hogy egy bizonyos üzletnagyság felett csak hatástanulmány készítése után kaphasson építési engedélyt a tervezett kereskedelmi egység építtetője – mondta el lapunknak Kiss Ervin. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) főtitkára szerint az elképzelés várhatóan annak ellenére a kormány elé kerül június 8-ig, hogy gondok vannak az agrár- és a gazdasági kamaráról szóló törvényjavaslatok összefésülésével is.
– Továbbra is kitartunk eredeti javaslatunk mellett, hogy a 200 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező kereskedelmi egységek esetében csak a kamara hozzájárulásával s előzetes hatástanulmány készítése és értékelése után lehessen boltot nyitni – hívta fel a figyelmet Kiss Ervin. Felvetésünkre, hogy a boltnyitás hatásait jelenleg is kötelező vizsgálni az építés előtt, a főtitkár elmondta, a beruházó által fizetett hatástanulmány nyilván pozitív elbírálást javasol, ezért a készítés feltételeit a gazdasági miniszternek kellene meghatározni. Nemleges kamarai választ esetén pedig vissza kellene utalni az ügyet a beruházóhoz, ahogy a köztársasági elnök is viszszaküldheti a parlamentnek a neki nem tetsző törvényt.
A törvényjavaslat korábban ismert szövege szerint 500 négyzetméter fölött a területi, 2500 négyzetméter fölött pedig az országos kamara hozzájárulására lenne szükség új kereskedelmi egység nyitásához. Kiss Ervin ezt az elképzelést is elhibázottnak tartja, mert egy felmérés szerint éppen a 400 négyzetméter alatti üzletek szenvedték meg a hipermarketek és diszkontok elszaporodását, ráadásul irreálisnak tartja, hogy a vidéken létesített üzletek esetében a helyi viszonyokat nem ismerő központi kamarai apparátus döntene az üzletnyitásról.
– Amennyiben a törvényben a kamara vétójoga és nem véleményezési joga szerepelne, az – amint arra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is felhívta a figyelmet – sértené a vállalkozások szabad letelepedéséről, illetve a szolgáltatások szabadságáról szóló uniós szabályokat – hangsúlyozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az unió kizárólag egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okokból engedélyezi a korlátozásokat. A magyar törvényjavaslathoz hasonló kezdeményezés indult 2005-ben Katalóniában, ahol a helyi kamara a piaci helyzetre hivatkozva akadályozta a nagyobb cégek térnyerését, de az Európai Bíróság ezt versenyellenesnek ítélte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.