Gyurcsány felkészült a pártszakadásra

Május 13-án nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság a Demokrata Pártot, amelynek megalakulását Gyurcsány Ferenc is támogatta. Az új szervezet MSZP-s pártszakadásra vagy a szocialistákkal való egyesülésre is épít. Egy párttag levelében az MSZP-ből való távozásra szólítja Gyurcsányt.

Bejegyzési kérelmük hiányosságai miatt harmadszori nekifutásra, május 13-án vette pártként nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság (FB) a Demokrata Pártot. A döntés ellen 15 napon belül lehetett fellebbezni. A szervezet megalakulásáról Gyurcsány Ferencet tájékoztatták, a politikus támogatta is a kezdeményezést, sőt, arról a volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció platform elnöksége is tárgyalt. Az FB-n hozzáférhető iratokból kiderült: a Demokrata Párt legfelsőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabályuk szerint a szervezet feloszlatása, a „más párttal történő egyesülés, illetve szétválás kimondása”.
A Demokrata Párt február 13-i alakuló közgyűlésén az MSZP-vel való összeolvadásról, illetve az ellenzéki pártból esetlegesen kiváló csoportokkal való együttműködésről is határoztak. Mindkét felvázolt forgatókönyv szerint új párt jön létre, tehát lehetőségként számoltak a pártszakadás mellett az MSZP átnevezésével is, hogy egy egyesülés után Demokrata Párt néven működjenek tovább a szocialisták. Gyurcsány is kommentálta a történetet, azt mondta, lefoglalták a nevet az MSZP számára, amely eldöntheti, fel kívánja-e venni. Az MSZP-ben egyébként többen arra az álláspontra jutottak, hogy titokban Gyurcsányék új pártot szerveznek a szocialistákkal szemben.
A Demokrata Párt bejegyzési papírjai szerint a szervezet célja, hogy keretet nyújtson a demokratikus politikai életben való állampolgári részvételhez, a demokratikus népakarat alakításához és kinyilvánításához. Alakuló ülésükön kimondták, a 12 alapító szükségesnek érzi a magyar politikai életet „színesíteni”. Döntöttek arról is, hogy a párt tagságának évente 500 forint tagdíjat kell fizetnie. A szervezet emellett költségvetési támogatásból, magán- és jogi személyek adományaiból, kamatbevételekből és a párt által alapított cégek adózott nyereségéből kívánja magát fenntartani. A Demokrata Párt elnöke Takács István (ő a KISZ utódszervezetének, a Demisznek a vezetője), az elnökség tagjai Takács Ágnes és Fischer Róbert.
Az új szerveződés hatással volt az MSZP-n belül zajló hatalmi harcokra is. A kezdeményezést a szocialista frakció nagy többsége a párttal szembeni akcióként értékelte, ami miatt Gyurcsány Ferenc nagyon erős bírálatokat kapott.
*
A volt miniszterelnök tevékenysége miatt egyébként huzamosabb ideje kap kritikát a párt elnökségi tagjaitól, erős embereitől és a közéletben nem annyira ismert párttagoktól. Tegnap a Népszabadság számolt be egy belső levélről, amelynek sajtóbeli megjelenését Gyurcsány univerzális kontextusba helyezve így kommentálta: „a szerző ismeretlen, a Népszabadság mégis közli. Ilyen lett a világ.” A szöveget egyébként egy Tóth László nevű szocialista jegyzi, a címe: „Elég volt! Gyurcsány Ferenc távozzon az MSZP-ből!” A szerző szerint a volt miniszterelnök és hívei, például Varju László azt a rendszert támadják az MSZP-ben, amely segített nekik „pozícióból pozícióba felfelé bukni”. Gyurcsányék a napokban közölték, a szocialista küldöttek „rejtett alkukban adják-veszik a szavazatokat”, színfalak mögötti megállapodások döntik el, kiből lesz vezető az MSZP-ben.
Tóth László Gyurcsány átlátható pártgazdálkodást és a tisztségviselők szigorúbb vagyonátvilágítását is célzó pártszavazási indítványa kapcsán kifejti, a szocialista párttagok jelentős része komoly anyagi gondokkal küzd, „nincsenek úszómedencés villáik, nincsenek gyáraik, nagy értékű autóik, csak a baloldaliságuk van, meg a nyomoruk”. – Most már a liberális hátterű Demokratikus Koalíció a pártjukat is akarja. Nem akarnak sok pénzt beletenni, kell az MSZP infrastruktúrája, de a bérből, fizetésből élő koloncokat köszönik, nem kérik!” – olvasható a levélben, amely szerint a pártszavazás csak Gyurcsány sajátos hatalomépítését szolgálja, hiszen amikor ő volt a pártelnök, akkor nem volt fontos az átalakítás. – És azt se feledjük, hogy milyen elegánsan lépett le, és hagyta magára az MSZP-t – jegyzi meg a szerző, aki arra kérte a tagságot: ne vegyenek részt a pártszavazásban, mert a részvétellel azt igazolnák, hogy küldött-társaik korruptak és felkészületlenek voltak. Gyurcsányt pedig arra kérte, nyilatkozzon őszintén arról, „amit a frakcióban már mindenki tud”, hogy ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet. – Ki akart egy őszinte „miniszterelnök-pártelnök-megváltó” képében tetszelegni? – így a kérdés.
Szombaton dönt az MSZP választmánya arról, hogy mely kérdésekben ír ki pártszavazást. Az elnökség a volt miniszterelnök és támogatói által megfogalmazott kérdéseket változatlan formában javasolja felvenni a szavazólapokra. Simon Gábor választmányi elnök is megerősítette, csak a kezdeményezők által megfogalmazott kérdéseket javasolják szavazásra bocsátani. A voksolást júniusban tarthatják meg, és az egy hónap múlva esedékes testületi ülésen várhatóan már be is számolnak az eredményről.
Vitára adhat viszont okot szombaton a volt kormányfő és támogatóinak levele, amely sürgeti: az MSZP még a pártszavazás előtt mutasson fel hiteles tagnyilvántartást. Gyurcsányék ezzel megkérdőjelezték, hogy az MSZP-nek csakugyan több mint 33 ezer tagja van, mint azt a párt két hete tudatta az MTI-vel. Ez azért lényeges, mert a pártszavazás akkor érvényes, ha azon a párttagok több mint fele részt vesz, és akkor eredményes, ha a voksolók több mint fele azonos szavazatot ad le. Érvényes továbbá akkor is, ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott.
Gyurcsányék nyílt levelükben arról is írtak, hogy a jobboldal „dühös a világra”, felelősöket pedig többek között a liberálisokban, a szocialistákban, a cigányokban, a zsidókban és a rokkantnyugdíjasokban talált.