A tűzszünet kérdése körül forrósodik a diplomácia

Egyre intenzívebbé válik a diplomáciai nyomás az ukrajnai háború lezárása érdekében. Donald Trump amerikai elnök nemrég ötvennapos ultimátumot adott Vlagyimir Putyinnak, és világossá tette: ha nem jön létre egyezség a konfliktus lezárásáról, akkor kemény kereskedelmi intézkedések várhatók. A tűzszünet kérdése ezzel újra központi témává vált, miközben Moszkva és Kijev is jelezte: készül a harmadik tárgyalási fordulóra.

Ukrán delegáció tagjai a második orosz–ukrán tárgyalási fordulón Isztambulban, 2025. június 2-án. Forrás: AFP

A közelmúltban Isztambulban került sor az orosz–ukrán tárgyalások második fordulójára, amely ugyan áttörést nem hozott a tűzszünet kérdésében, de több fontos humanitárius kérdésben sikerült előrelépést elérni. A felek megerősítették szándékukat, hogy folytatják a közvetlen párbeszédet, és tárgyalódelegációik a háttérben folyamatos kapcsolatban maradnak. A legfontosabb napirendi pont a hadifoglyok cseréje, az elesett katonák holttestének átadása, valamint az oroszok által elhurcolt gyerekek visszaszolgáltatása volt – ezekben Moszkva is nyitottságot mutatott.

Tűzszünetről tárgyalna Moszkva és Kijev, Trump szeptemberi határidőt szabott. Diplomáciai csúcs jöhet Pekingben az orosz és amerikai elnök között (Fotó: AFP)

A török közvetítéssel zajló egyeztetés ugyanakkor nem hozott előrelépést a tűzszünetről szóló megállapodásban. Kijev kizárólag teljes és feltétel nélküli tűzszünetet hajlandó elfogadni, míg Moszkva csak ideiglenes, bizonyos szektorokra korlátozott fegyvernyugvásról lenne hajlandó tárgyalni. A különbségek továbbra is jelentősek, ugyanakkor mindkét fél jelezte: készen áll a harmadik fordulóra.

Trump szerint szeptemberig van idő a tűzszünetre

Az Egyesült Államok elnöke július elején határozott kijelentést tett: ha ötven napon belül nem születik megállapodás a békéről, Washington százszázalékos vámokat vezethet be Oroszországgal szemben, és szankciókat azokkal az országokkal szemben is, amelyek továbbra is folytatják a kereskedelmet Moszkvával. 

Nagyon súlyos vámokat fogunk bevezetni, ha nem születik megállapodás ötven napon belül, vámokat akár százszázalékos mértékben

– mondta Trump, aki szerint ez az egyetlen módja, hogy rákényszerítsék Oroszországot a tárgyalóasztalhoz. Az elnök azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem fog fegyvereket vásárolni Ukrajna számára, viszont az európai országok – többek között Finnország, Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság és Kanada – máris finanszírozzák a szállítmányokat. 

A NATO-val kötött új fegyvermegállapodás alapján Patriot légvédelmi rendszerek is Ukrajnába kerülhetnek.

Trump szerint Európa komolyan veszi a háborút.

Európának valóban van lelkesedése ebben a háborúban. Ezt az elején nem értettem. De komolyan gondolják. Nem fizetnének érte, ha nem lenne számukra fontos

– jelentette ki a Fehér Házban.

Moszkva időt kér, Kijev a gyerekeket és a foglyokat említi

Az ultimátum után a Kreml jelezte: időre van szükségük a válaszadásra. Dmitrij Peszkov szóvivő elmondta, hogy Trump kijelentései személyesen is érintik Putyint, és nem zárható ki, hogy az orosz elnök maga reagál a nyilvánosság előtt. Moszkva ezzel egy időben megerősítette: nyitottak a harmadik tárgyalási fordulóra Ukrajnával, és készülnek az egyeztetésre.

 Vlagyimir Putyin szerint a tárgyalódelegációk folyamatos kapcsolatban állnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három prioritást fogalmazott meg a soron következő megbeszélésre: 

• a hadifoglyok visszaszolgáltatását, 
• az Oroszország által elhurcolt gyerekek hazatérését, 
• valamint egy államfők közötti csúcstalálkozó előkészítését. 

A mi napirendünk világos

– mondta az ukrán elnök, aki szerint a békefolyamat csak akkor lehet eredményes, ha azt az országok vezetői közvetlenül irányítják. A legutóbbi isztambuli fordulón még nem sikerült megállapodni a tűzszünet feltételeiről. Moszkva ugyan egyes területeken két-három napos részleges tűzszünetet javasolt, de Kijev ezt nem tartotta elfogadhatónak. Az ukrán fél továbbra is csak az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet tartaná elfogadhatónak.

Trump–Putyin-találkozó is előkészületben lehet

Szeptemberben – éppen a Trump által megszabott határidő végén – Pekingben emlékeznek meg a második világháború befejezésének 80. évfordulójáról. A Kreml megerősítette: Putyin elnök ott lesz az eseményen. Trump részvételéről egyelőre nincs hivatalos megerősítés, de Dmitrij Peszkov szóvivő nem zárta ki a lehetőségét egy személyes találkozónak. 

Ha úgy alakul, hogy Trump ott lesz, akkor természetesen nem zárhatjuk ki, hogy felmerül egy találkozó megtartásának lehetősége

– fogalmazott. Putyin maga is jelezte, hogy nyitott egy személyes találkozóra Trump elnökkel. 

Tudom, hogy Trump úr is beszélt a találkozók lehetőségéről. Akárcsak ő, én is úgy gondolom, hogy az ilyen találkozókat elő kell készíteni

– jelentette ki, hozzátéve: Trump elnöknek köszönhetően az orosz–amerikai kapcsolatok bizonyos tekintetben kezdenek kiegyensúlyozottabbá válni.

🇷🇺🇺🇦🇹🇷 SUITS VS CAMOUFLAGE:

Ukraine and Russia have begun negotiations in Istanbul, Türkiye. pic.twitter.com/ph4k9XZQgj

— Lord Bebo (@MyLordBebo) June 2, 2025

Lavrov: nem szünetet, rendezést akarunk

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta: Moszkva nem pusztán egy tűzszünetet akar, hanem tartós rendezést. 

Nincs szükségünk olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim a csapatok átcsoportosítására használna

– mondta. Orosz részről egyértelmű feltételeket is megfogalmaztak: a NATO-bővítés leállítását, a megszerzett területek nemzetközi elismerését, Ukrajna demilitarizálását és a szankciók feloldását.

Az orosz diplomácia emellett jelezte: segítséget kér a nemzetközi közösségtől Kijev meggyőzéséhez. 

Peszkov szóvivő szerint Trump és csapata közvetítő szerepe kiemelkedően fontos ebben a szakaszban.

Borítókép: Ukrán delegáció tagjai a második orosz–ukrán tárgyalási fordulón Isztambulban, 2025. június 2-án (Fotó: AFP)