Gyurcsány Ferenc vereséget szenvedett

Gyurcsány Ferenc ronggyá lett verve az eredeti álláspontjával együtt – így értékelte egy vezető szocialista politikus a hét végi pártkongresszus eredményét, ahol a volt miniszterelnököt és követőit felkérték arra, hogy vonják vissza pártszavazási kezdeményezésüket. A volt miniszterelnök jelezte, innentől kezdve az a feladata, hogy az általa képviselt kisebbségi véleményből többségi véleményt csináljon.

Válaszolt az ügyészség. Megérkezett az Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökéhez a Gyurcsány Ferenc sukorói szerepvállalására vonatkozó ügyészségi dokumentumcsomag kiegészítése. A vádhatóság még tavasszal fordult a testülethez, kérve a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését; az ügyészség szerint ugyanis felmerült érintettsége a sukorói ingatlanpanama ügyében. A mentelmi bizottság viszont május 17-én úgy döntött, egyelőre nem foglal állást Gyurcsány ügyében, hanem további anyagokat kér a hatóságtól. Ez a paksaméta érkezett meg most a testülethez. Azt azonban, hogy az ügyészségi kiegészítésben mi áll, nem tudni. Kérdeztük ugyan Rubovszky Györgyöt, a bizottság KDNP-s elnökét, de nem árult el semmit a levél tartalmáról. Annyit mondott csupán, hogy az ügyészség kérdéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a mentelmi ügyben illetékes testület pontosan mire kíváncsi. Simon Gábor, a bizottság szocialista alelnöke – állítása szerint – lapunktól értesült arról, hogy az ügyészség válasza megérkezett (a Magyar Hírlap erről már szombati kiadásában beszámolt – a szerk.). Így aztán – mint mondta – nincs tudomása a dokumentumban foglaltakról. Hozzátette: a keddi bizottsági ülés napirendjét már elfogadták, így az említett anyag már nem szerepelhet a tárgyalandó ügyek között. Rubovszky viszont arról beszélt lapunknak, hogy a tanácskozáson a tagok dönthetnek arról, hogy milyen módon reagáljanak az ügyészségi levélre; ez azt feltételezi, hogy valamilyen formában mégiscsak foglalkoznak majd a kérdéssel. (B. B.)

A szocialisták hét végi rendkívüli kongresszusa kilencvennégy százalékos többséggel fogadta el, hogy a párt neve marad MSZP, amely vezetőit nem közvetlenül, hanem küldötteken keresztül választja meg, és határozott baloldali politikát kíván képviselni. A testület emellett kétharmados többséggel úgy döntött: felkéri a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció platformot (DK), hogy fontolja meg pártszavazási kezdeményezésének visszavonását. Az MSZP legfelső döntéshozó szervének határozata így válaszolt azokra a közelmúltbeli eseményekre, hogy Demokrata Párt néven Gyurcsány Ferenc tudtával új politikai szervezet alakult, amely az MSZP-vel való összeolvadást is célul tűzte ki az ellenzéki párt nevének megszűnésével, hogy a DK közvetlenül választaná a szocialista vezetőket, és hogy ugyanők megnyitnák a pártot a liberálisok és konzervatívok, vagyis az egykori SZDSZ-esek és MDF-esek előtt.
Egy vezető szocialista politikus szerint mindez azt jelenti, hogy a volt miniszterelnök és követői totális vereséget szenvedtek, Gyurcsány Ferenc pedig „ronggyá lett verve az eredeti álláspontjával együtt”. Forrásunk szerint a kongresszus azt mondta ki, hogy az MSZP nem olyan, mint Gyurcsány Ferenc, és ezt most a nyilvánosság számára is egyértelművé tette. A volt kormányfő első nyilatkozataiban arról beszélt, hogy feladata innentől kezdve az, hogy kisebbségi álláspontjának többséget szerezzen. Erre informátorunk közölte: a szocialisták tisztelettel viseltetnek volt vezetőjük és a volt miniszterelnök személye iránt, még akkor is, ha „ápolgatni kell, mint egy beteget”.
Gyurcsány azt mondta, hogy meglepte a pártszavazásra vonatkozó felkérés, mert ezzel szerinte egy előzőleg kötött megállapodást most „valakik nem akarnak betartani”. Jelezte, ennek ellenére megfontolják a kongresszus kérését. Legkésőbb keddre várható döntés a témában. Erre reagált Mesterházy Attila pártelnök is, közölve, nem rúgták fel a megállapodást, a kongresszus az MSZP legfőbb döntéshozó fóruma, mégsem kötelező érvényű határozatot, hanem udvarias kérést intéztek a DK-hoz.
A kongresszusi határozatban felhívják a szocialista párt tagjait, szervezeteit és testületeit, hogy határozottan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az MSZP egységét és választói megítélését, valamint rögzítik, hogy a magánvélemények nyilvánosság előtti megfogalmazását, a nyilvánosságon keresztül megvívott személyes vitákat súlyos etikai vétségnek tekintik.
Személyeskedés a kongresszuson is volt, méghozzá Gyurcsány Ferenc jóvoltából. Az MTI értesülései szerint a volt miniszterelnök kijelentette, bár Szili Katalin távozott, „a szilizmus megmaradt az MSZP-ben”. Gyurcsány beszédében nevesítette Baja Ferencet és Lamperth Mónikát, felidézve, hogy előbbi „szinte könyörgött, hadd legyen miniszter vagy államtitkár” a Gyurcsány-kormányban, az utóbbi pedig „sírt a vállán, hogy hadd maradjon miniszter”. Szekeres Imrének azt rótta fel, hogy egy közelmúltbeli cikkében a Gyurcsány-kabinet száz lépés programját nevezte a költségvetési hiányt növelő legnagyobb osztogatásnak, míg Puch Lászlót állítólag azzal vádolta, megpróbált valakit rávenni, hogy „egy folyamatban lévő ügyben ellene valljon”. Török Zsolt, az MSZP szóvivője megerősítette: Gyurcsány Ferenc több szocialista politikussal szemben kritikát fogalmazott meg és Mesterházy Attilát is bírálta, amiért ledarálta azt a borítékot, amelyben Gyurcsány azok nevét írta le, akik szerinte kiszivárogtatták az őszödi beszédet. Úgy tudjuk, Baja Ferenc javasolta azt is, hogy kötelezzék Gyurcsányt, hozza nyilvánosságra, szerinte kik szivárogtattak Őszödön, ám erre a témára később nem tért vissza a kongresszus.
Baja Ferenc nem kívánta kommentálni a volt kormányfő személyeskedő megjegyzéseit, Puch Lászlót nem értük el, Lamperth Mónika pedig a sonline.hu-nak azt mondta, „a személyeskedés nem segített sem a kisgazdáknak, sem az SZDSZ-nek”. – Ezt a kesztyűt nem veszem fel. Azért az jól esett, hogy a kongresszuson sokan biztosítottak a szolidaritásukról és elítélték a vádaskodást – nyilatkozta Lamperth Mónika.
Mesterházy Attila hivatalos nyilatkozatában azt ecsetelte, hogy az MSZP szombati kongreszszusa azt bizonyította, a szocialistáknak az ország problémái a legfontosabbak, nem saját ügyeik. Így az ott meghozott döntések is arról szólnak, hogy erős baloldali néppártként kell alternatívát kínálniuk az embereknek az „Orbán-rendszerrel” szemben. Az MSZP elnöke hangsúlyozta: annak, aki a közösség része akar maradni, a közös döntéseket be kell tartania.
Szijjártó Péter, Orbán Viktor szóvivője röviden így reagált a pártkongresszusra: az emberek tavaly lezárták a múltat, az pedig már nem érdekli őket, hogy ennek a múltnak a szereplői hogyan és miről vitatkoznak egymással.

Népszavazás és demonstráció. Népszavazást kezdeményez az MSZP annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen visszamenőleges hatályú, szerzett jogokat megvonó törvényeket hozni – tájékoztatott Mesterházy Attila a kongresszus kezdetén. Az Országos Választási Bizottságnak ezt a kérdést nyújtják be: „Egyetért-e ön azzal, hogy új jogszabály – az érintettekre nézve pozitív joghatás kivételével – visszamenőlegesen ne legyen alkalmazható?” Indoklásképpen a pártelnök elmondta: a kormánytöbbség az elmúlt évben többször – így például a 98 százalékos különadó elfogadásakor és a korhatár előtti nyugdíjak csökkentését és szociális ellátássá alakítását engedélyező alkotmánymódosításkor – szerzett jogokat korlátozó törvényeket fogadott el, ami súlyosan sérti a jogállamiságot. Az MSZP elnöke szólt arról is, hogy pártja június 21-én figyelmeztető demonstrációt szervez Miskolcon azért, hogy ismét felhívja a kormány figyelmét a Kelet-Magyarországon élők nehéz helyzetére. (MTI)