Háborúban állunk az államadóssággal

Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik; az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintünk – mondta tegnap Orbán Viktor a budapesti COSAC-találkozón. Az EU-tagállamok parlamentjei európa-ügyi bizottságainak ülésén a Parlamentben a magyar kormányfő összegezte a magyar uniós elnökség eredményeit és az előttünk álló kihívásokat.

Balogh Roland
2011. 06. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni, ám ennek sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak vagy amelyektől már elszokott az unió – mondta tegnap Orbán Viktor. A COSAC eszmecseréjén a kormányfő ezzel kapcsolatban említette a magyar kormány eddig ez ügyben tett intézkedéseit: az arányos adórendszer bevezetését, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentését. Célként közölte: az államadósságot négy év alatt a GDP mostani 82 százalékos szintjéről a 70-–75 százalék közötti sávba kell levinni.
– A jóléti államok kora véget ért, a válság utáni Európa és benne Magyarország sosem lesz már olyan, mint a válság előtt volt – húzta alá Orbán Viktor. Szerinte ezért most fel kell építeni a munkaalapú gazdaságot, amely rengeteg átszervezést igényel. Álláspontja szerint ha nem tudják megvédeni az európai ipart, ha azt nem tudják az európai határokon belül tartani, akkor el fogja veszíteni az EU a jelenlegi pozíciót is a világgazdasági versenyben. A foglalkoztatásról szólva a kormányfő megjegyezte, szociális segély helyett munkabért kell fizetni, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt, a foglalkoztatási rátát pedig a jelenlegi 65-ről a 75 százalékos amerikai szintre kell növelni.
Orbán Viktor szerint az EU-nak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, ám ez csak egy jól működő közép-európai együttműködéssel lehetséges. A kormányfő azt is elmondta, térségünknek rendelkeznie kell saját fejlesztési pénzintézettel is, mert nem folytatható az a politika, hogy miután ez tőkeszegény régió volt, minden fejlesztési forrás kívülről érkezett. A schengeni övezet körüli vitákkal kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte, mielőtt hozzányúlnánk a már működő rendszerhez, előtte minden lehetőséget meg kellene próbálni a jelenlegi kereteken belül, hogy például az illegális bevándorlás kérdését az EU kezelni tudja. A kormányfő egyúttal kiállt Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett, hozzátéve, a két ország teljesítette a feltételeket. Horvátország – amelynek képviselőit vendégként meghívták az ülésre – EU-tagsága kapcsán elmondta, perspektívát kell adni a Nyugat-Balkán integrációjának, különben kockáztatjuk a Balkán stabilitását.
A beszédét követő felszólalók gyakorlatilag mindegyike megköszönte és eredményesnek nevezte a magyar elnökségi munkát. Többen méltatták az olyan magyar programban szereplő kezdeményezéseket, mint a roma keretstratégia, vagy a Duna-stratégia. A tegnapi találkozót Kövér László nyitotta meg. Az Országgyűlés elnöke elmondta, az elnökség alatt igyekeznek nagy hangsúlyt helyezni a kulturális sokszínűségre, ezért az eseményeket kulturális programok kísérik. Hangsúlyozta, nyolc budapesti és két, az Európai Parlamenttel közös brüsszeli parlamenti rendezvény témái, a költségvetési, a környezetvédelmi és az egészségügyi bizottságok tagjainak tanácskozásai illeszkednek a magyar programhoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.