Kártérítést kérnek az adósok

Követeljenek kártérítést a bankoktól a devizahitelesek. Minden joguk megvan rá, hiszen ezek a kölcsönök hibás termékek – állítja Róna Péter, aki szerint a pénzintézetek feladata, hogy megítéljék, hitelképes-e az ügyfelük. A mai kormányülés napirendjén szerepel az otthonvédelmi akcióterv.

Csécsi László
2011. 06. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem az ügyfeleknek, hanem a banknak kell azt eldöntenie, hogy ki mekkora hitelt tud törleszteni – állítja Róna Péter közgazdász. A szakember, aki évtizedekig vezetett neves pénzintézeteket az Egyesült Államokban, azt állítja, hogy a devizahitelek egyszerűen rossz termékek voltak, amiket nem lett volna szabad az emberek nyakába sózni. Róna szerint az ügyfeleknek az a dolga, hogy a valóságnak megfelelően megadják a bank által kért adatokat, a pénzintézet munkatársainak pedig ezen információk alapján el kell dönteniük, hogy kinek mennyi pénzt adnak kölcsön. – Mivel a devizahiteleknél nem lehet tudni, hogy miként változnak a törlesztőrészletek, szinte lehetetlen megállapítani azt, hogy az ügyfél képes lesz-e visszafizetni azt vagy sem – mondta el lapunknak Róna Péter. A forintkölcsönöknél szó sem volt ilyen rizikóról, ám azok magas ára miatt a pénzintézetek inkább svájci frankban hiteleztek. – A bank felelősséggel tartozik termékeiért, és az egyértelműen hibásnak minősül, ha később kiderül, hogy rosszul állapította meg a hitelfelvevő törlesztőképességét – közölte Róna Péter.
*
– A bankok nem terhelhetik a szakmai ismeretekkel nem rendelkező felhasználókra a hiányos kockázatelemzésük következményeit – tette hozzá. A közgazdász épp ezért jogosnak tartja a Magyar Szociális Fórum kezdeményezését, miszerint a civilek egy pertársaságot hoznak létre a hitelezőkkel szemben, és a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékre hivatkozva, megpróbálják elérni, hogy az adósok kártérítésben részesüljenek. Róna Péter közölte: többször is előfordult már, hogy a bíróság arra kényszerítette a bankokat, hogy térítsék meg az ügyfeleiknek okozott károkat.
Legutóbb például Nagy-Britanniában kellett – átszámolva – 3000 milliárd forintot megközelítő kártérítést fizetnie négy nagy banknak, mivel a hiteleik mellé nyújtott biztosítás nem volt megfelelő. A közgazdász közölte: nincs benne a pertársaságban, de minden szakmai támogatást megad, hogy a kezdeményezés elérje a célját.
Simó Endre lapunknak elmondta: a magyar szociális kerekasztal e hét csütörtöki ülésén kerítenek majd sor a pertársaság létrehozására. A szakember a Magyar Szociális Fórum, az otthonvédő mozgalom egyik alapítójaként arra kéri a magyar ügyvédtársadalmat, hogy álljon élére ennek a társadalmi kezdeményezésnek, és haladéktalanul dolgozza ki a hibás banki szerződések megtámadására alapozandó pertársaság jogi részleteit.
– Odáig még nem jutottak el a munkálatok, hogy összegszerűen meg lehessen mondani, mekkora kárt okoztak a devizahitelek, és mennyi kártérítést kellene fizetniük a bankoknak – jegyezte meg Simó Endre.
– A bajba jutott adósok ügye ma fordulóponthoz érkezhet, a kabinet ugyanis első olvasatban a kedd délelőtti kormányülésen tűzi napirendre az otthonvédelmi akcióterv jogszabályi hátterét megalapozó tervezeteket – tudtuk meg Nagy Anna kormányszóvivőtől. Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke a távirati iroda érdeklődésére elmondta: a kormánnyal kötött megállapodás magában foglalja azt is, hogy amikor egy ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak értékesítenek, a hitelszerződés véglegesen lezárul, a bankok az eszközkezelőtől befolyó vételáron túl nem támasztanak egyéb követeléseket.
– Azokban az esetekben, amikor a bank és az ügyfél megegyezése alapján a piacon értékesítik a hitel fedezetéül szolgáló lakást, az ügyfél és a bank állapodik meg a hitel lezárásának feltételeiről – mondta a bankszövetség alelnöke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.