Megrohanták a boltokat a beloruszok. Mint a nemzeti valuta devalválódásakor általában mindenhol, itt is vásárolnak mindent, csakhogy megőrizzék megtakarításaik értékét. Veszik a cukrot, a lisztet, de a vécépapírt és a televíziót is. S természetesen az üzemanyagot, amelynek vásárlását a hatóságok a személyautók esetében 25, a tehergépkocsiknál 100 literben maximálta. A kereslet ugyanis az elmúlt hónaphoz képest két és félszeresére nőtt. Különösen sokan rohanták meg a benzinkutakat május 24. előtt, amikor is a benzin ára 20 százalékkal emelkedett. A 95-ös oktánszámú benzin ára (nagyjából 160 forint) ugyan a 60 ezer forintnyi átlagbérhez képest sem kibírhatatlan, ám a beloruszok további áremelkedést várnak. A válság oka a kínzó valutahiány, így a váltók előtt is sorok kígyóznak.
A helyi rubel már néhány hónapja gyengélkedett, időnként legalább négy váltási kurzus is létezett, amíg a hitelnyújtás előfeltételeként a kormány 56 százalékos leértékelés mellett döntött. Ez természetesen meglökte az árakat, s tovább generálta a felvásárlást. Kiutat a szorult helyzetből csak a gyors külföldi hitel jelenthetett, amelyet a választások után szankciókat bevezető nyugattól Lukasenko nem remélhetett. Maradt Oroszország, amellyel előbb egy 6 milliárdos tételről volt szó, amelyből végül 3 milliárd lett, s nem is közvetlenül Moszkva, hanem a befolyása alatt álló Eurázsiai Gazdasági Közösség nyújtja. Mégpedig ebből 1,2 milliárdot még az idén. Szó van még arról is, hogy Oroszország atomerőművet épít és finanszíroz, s jöhet pénz a privatizációból is. A hitelnek ugyanis ára van. Az oroszokat eddig többnyire sikerrel távol tartó belorusz elnök kénytelen engedélyezni a privatizációt. Moszkva elsősorban az Európába orosz gázt szállító belorusz gázvezetékrendszert kívánja megszerezni, így a foga leginkább a Beltraszgaz még fehérorosz kézben lévő 50 százalékára fáj, amely nagyjából 2,5 milliárd dollárt érhet. Legalábbis ennyiért vette meg a másik felét Oroszország.
Lukasenko természetesen ismét próbál kibújni Moszkva szorításából és erre csak az általa bőszen szidalmazott nyugat segítsége esetén van esélye. Szeretne hát az IMF-től is nyolcmilliárd dollárt kapni, s szankciók ide vagy oda, a valutaalap küldöttsége már Minszkben is termett. Elemzők mindezt azzal magyarázzák, hogy a belorusz gazdaság kívánatos falatjai ugyan a nyugati tőkét jóval kevésbé érdeklik, mint az oroszt, az EU érezhetően kezd belefáradni a Lukasenkóval folytatott játékba, ám azt nem engedheti meg, hogy Belarusz Moszkva ölébe hulljon. Minden bizonnyal folytatódik tehát a geopolitikai játék, amelyből Lukasenko ismét csak a hatalmát stabilizálva kerülhet ki. Még azelőtt, hogy a stabilitáshoz szokott lakosság igazán megelégelné a dolgot. Ez utóbbinak egyébként jelenleg nincs komolyabb jele.
Továbbiak az MNO.HU-n
origo.hu
Vitályos Eszter: Magyarország az élen fog járni a károk helyreállításában
