Bevezették a tavalyi országgyűlési választások után a Fidesz–KDNP pártszövetség által már az előző ciklusban javasolt, azonban az MSZP részéről lesöpört úgynevezett három csapás törvényt. A T. Ház az elmúlt év júniusában fogadta el a törvénymódosítást, amely szerint a halmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik akkor, ha azok közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelentett, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, akkor az elkövetővel szemben ezt a büntetést kell alkalmazni, és az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye. Ekkor szavazta meg a parlament a pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is, melynek alapján az ilyen közfeladatot ellátó személyek, valamint a rendőrök, pénzügyőrök sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények azonos elbírálás alá esnek, és kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel büntethetők.
A kormány szigorította a húszezer forintot meg nem haladó lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, valamint az orgazdaság elkövetéséért járó büntetéseket. Így elzárásra vagy százötvenezer forintos bírságra számíthatnak a műemlékek, muzeális tárgyak, közlekedési táblák, parkok, távközlési eszközök megrongálói is. Változott a magánlaksértés megítélése, és azokat, akik másnak a lakásába vagy az ahhoz tartozó bekerített helyre az ott lakók akarata ellenére bemennek, elzárással vagy 150 ezer forintos pénzbírsággal sújthatók.
A közrend megszilárdítását célzó legutóbbi jogszabály-módosítással bevezették az egyenruhás bűnözés fogalmát, amelyet a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek a Heves megyei Gyöngyöspatán végrehajtott járőrözési és egyéb akciói indokoltak. Ennek a büntető törvénykönyvi változásnak a lényege, hogy aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása miatt olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az új jogszabály rendelkezik a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésének szankcionálásáról is, és kimondja: aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
origo.hu
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője
