Egyre több európai nagyvállalattól szereznek résztulajdont tőkeerős kínai cégek, és a felvásárlások az utóbbi két-három esztendőben – vagyis a világgazdasági válság révén megcsappant hitelforrások idején – jelentős mértékben felgyorsultak. Az unióban jóval szabadabban vásárolhatnak résztulajdont, mint például az Egyesült Államokban, ahol a külföldi beruházások bizottsága megvétózhat egyes ügyleteket, amelyeket a nemzetbiztonság szempontjából kulcsfontosságúnak értékel.
A kínaiak figyelme épp ezért fordult Európa felé, ahol már eddig is több fontos iparágban megvetették a lábukat. A Wall Street Journal összeállítása szerint a legjelentősebb felvásárlások az autóiparban (Volvo), az alumíniumiparban (Rio Tinto), a pénzügyi szektorban (Barclay’s Bank) történtek, de a tőkebeáramlás java csak most várható. Kínai felmérések szerint akár az ezermilliárd dollárt is elérheti a külföldi részvénypakettekbe forgatott kínai tőke értéke a következő másfél évtizedben. Több uniós országban ugyanakkor félelmet vált ki a kínai terjeszkedés, mert főleg Olaszországban, Franciaországban és Németországban a hazai technológia „ellopásától” tartanak. A problémára Antonio Tajani, az EU ipari biztosa is figyelmeztetett: véleménye szerint az amerikaiakhoz hasonlóan az uniónak is létre kellene hoznia egy olyan elbíráló szervezetet, amely biztonságpolitikai szempontból egyes felvásárlásokat semmissé tehetne. Az európai cégek egyébként nem csupán az ipari gyártási fortélyokért, hanem a már évtizedek óta jól bevezetett márkák miatt is vonzók a kínaiak számára.
– Kína mára a világ legnagyobb energiafogyasztójává vált, exportban már világelső, amely mutatja, hogy alapvetően átrendeződnek a világ országainak eddigi erőviszonyai – nyilatkozta lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor. Kiemelte: Kína amellett, hogy átvette a vezetést a világexportban, mintegy háromezermilliárd dollár devizatartalékkal rendelkezik, amely felfoghatatlanul nagy tőketömeg. – Ebből az összegből vásárol, amellyel hatalmas befektetői nyomást hoz létre. Ezzel szembesül most a nyugati világ – tette hozzá a professzor. Véleménye szerint ma Kína egyértelműen nagybevásárlói kategóriát képvisel a tőkepiacokon, amelyhez hozzásegíti, hogy az elmúlt három évben nagyban leértékelődtek a nyugati tőkestruktúrák. Hangsúlyozta: az EU tőkeállománya jelentősen veszített értékéből, Kína ezt a számára kedvező állapotot ismerte fel, és szállt be a versenybe.
Eközben tegnap bejelentették, hogy a kínai CITICS Securities brókercég egy összesen 374 millió dolláros tranzakció keretében közel húsz-húsz százalékos részesedést szerez a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) európai, illetve ázsiai brókercégében. A két pénzintézet közös közleménye idézi Molontay Tamást, a CA-CIB magyarországi fióktelepének vezérigazgatóját, aki szerint a tranzakció magyar szempontból sem érdektelen, hiszen a CITICS a kínai belföldi piacon a részvény- és a kötvényértékesítés terén is az egyik legnagyobb szereplő, így a két társaság együttműködésével magyar cégek előtt is megnyílhat a kínai forrásbevonás lehetősége.
Kitörési lehetőségek. Bár Kínában egyelőre csak pár tucat magyar vállalkozás működik aktívan, az üzleti lehetőségeket kereső cégek száma meghaladja a százat, nekik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kíván segítséget nyújtani – nyilatkozta tegnap Nádasi Tamás, az MKIK magyar–kínai tagozatának elnöke a távirati irodának.
Hangsúlyozta: a Kínában önállóan tevékenykedő magyar cégek száma egyelőre igen kevés, jelentősebb az a kör, amely kínai vállalkozások vagy multinacionális nagyvállalatok beszállítójaként működik. Nádasi Tamás szerint a magyarok olyan területeken érvényesülhetnek, ahol valamilyen sajátosat, újszerűt képesek ajánlani: ilyenek elsősorban az innovatív ipari megoldások, a biológiai alapok kiegészítése és megújítása, a víztisztítás, a környezetvédelem, a szennyezett talajok termővé tétele, illetve az élelmiszeripar.
origo.hu
Magyar Péter bejelentette: nem mond le a mentelmi jogáról
