Kisbefektetők is kivehetik a részüket a magyar ingatlanszektor fejlődéséből, amennyiben felállnak azok a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit), amelyeknek létrehozásáról Rogán Antal, a Fidesz politikusa tegnap nyújtott be törvényjavaslatot a parlamentnek. A törvényjavaslat indoklásában az szerepel, hogy a szit egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság lesz, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzeket elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. A társaság a jövedelmének kilencven százalékát a részvényeseknek fizetné ki osztalék formájában. A szit profitja csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában, ennélfogva ezek a papírok lényegében osztalékrészvényként funkcionálnak majd.
A javaslat kiköti, hogy a szit-eknek legalább tízmilliárd forint induló tőkével kell rendelkezniük, kizárólag törzsrészvényt bocsáthatnak ki, amelyek névértéke nem lehet kevesebb tízezer forintnál. A kibocsátott értékpapíroknak legfeljebb tíz százaléka lehet biztosítók és hitelintézetek tulajdonában, e társaságok szavazati súlya együttesen sem haladhatja meg a tíz százalékot. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a szit-ek kizárólag ingatlan-adásvételi, -bérbeadási és -üzemeltetési tevékenységet végezhetnek Magyarországon.
A távirati iroda szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már tavaly is hangsúlyozta, hogy a befektetők segítségével képzeli el a hazai ingatlanszektor fejlesztését. Mint az a tárca tavaly novemberi, a REIT-ről (Real Estate Investment Trust) szóló koncepciójában olvasható: a kormány olyan kedvező és befektetőbarát szabályozói környezetet kíván kialakítani, amely elősegíti a friss, elsősorban hazai és külföldi intézményi befektetőktől származó tőke beáramlását a magyar ingatlanpiacra, ami az egész szektor számára komoly reálgazdasági előnyökkel járhat az ingatlanfejlesztési aktivitás várható növekedése miatt.
Az NGM dokumentuma szerint a pénzügyi szolgáltató szektor szempontjából hazánk kedvező földrajzi elhelyezkedése révén lehetséges, hogy Magyarország a „Kelet Luxemburgja” legyen.
ÉKM: Minden magyar számára alapjoggá tesszük a közösségi közlekedéshez való hozzáférést