Nem lesz az idén nyárig kisebbségi törvény, vélhetőleg ez volt a fő céljuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt kormányzó jobbközép román demokratáknak (PDL) akkor, amikor hirtelen a közvélemény elé dobták Románia új közigazgatási térképének tervezetét, amelynek nyomán egy nagy közép-erdélyi régióba tömörítenék a magyarlakta székelyföldi megyéket. A PDL a balliberális ellenzék célkeresztjébe került, amikor bejelentette, még nyárig kormányzati felelősségvállalással fogadja el az RMDSZ számára fontos kisebbségi törvényt, amely úgy biztosítana kulturális autonómiát az erdélyi magyarságnak, hogy a kulcspozíciókat a Kelemen Hunor vezette formációra bízná.
A Traian Basescu államfő által közvetett módon irányított demokraták egyik percről a másikra napirendre vettek egy olyan tervet – Románia átrajzolását –, amely az uniós pénzek jobb felhasználása, illetve az állami kiadások csökkentése miatt régóta indokolt ugyan, de a magyarok lakta területek megbontásával jár. A lépésnek nyilván köze van a székelyföldi autonómiatörekvések megakadályozásához, az aktuálpolitikai motiváció mégis valószínűbb. A hírek szerint a PDL csomagban ajánlotta fel koalíciós partnerének, az RMDSZ-nek a kisebbségi törvényt és a közigazgatási átrajzolást, de miután Kelemenék elutasították az ajánlatot, a kormány számára a javaslatok visszavonásának lehetősége maradt, azaz nem lesznek új régiók, de a kulturális autonómia kereteit biztosító jogszabály elfogadása is csúszik. Az utóbbi törvény elmaradása esetére a magyar párt a koalícióból való kilépéssel s ezáltal kormánybuktatással fenyegetett ugyan, csakhogy jelen pillanatban már a közigazgatási átszervezés elmaradása is sikernek számít, ráadásul a balliberális ellenzék jóval nagyobb ellenszenvvel viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez, mint a jelenlegi kabinet, így az RMDSZ-nek nincs a jelenlegi partnernél előnyösebb alternatívája Bukarestben.
origo.hu
Újbudai pedofilügy: A baloldali önkormányzatig érhetnek a botrány szálai?
