Orbán Viktor miniszterelnök először 2010 júniusának elején beszélt a kormány fizetésképtelen adósok megsegítéséről szóló terveiről. Mint elmondta: a bankoknak, az adósoknak és az államnak is részt kell vennie a helyzet megoldásában. A választások idején már több mint ötszázmilliárd forintot tett ki a kilencven napon túli fizetési késedelemben levő kölcsönök összege.
A Bajnai-kormány a helyzetet úgy próbálta jegelni a választásokig, hogy kilakoltatási moratóriumot vezetett be. Ezt a tilalmat az Orbán-kabinet is érvényben tartotta, sőt a hatáskörét ki is terjesztette, a határidejét pedig meghoszszabbította.
A kabinet és a bankszövetség közötti, adósmentésről szóló tárgyalások egyébként már hónapok óta húzódnak, és a jelenlegi információk szerint a napokban érnek véget. A tervek szerint a megállapodás részleteit jövő héten ismerteti a kormány. Annyit azonban már tudni lehet, hogy a svájci frank árfolyamát 180, az euróét pedig 250-260 forinton rögzítené az új szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak a piaci helyett a fix árfolyam alapján kell majd kiszámítaniuk a törlesztőrészleteket.
Az adósmentés másik sarkalatos pontja a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) felállítása. Ennek létrehozását Orbán Viktor még tavaly, a gazdasági akcióterv részeként jelentette be. Az elképzelések szerint ez az intézmény vásárolja majd meg a bankoktól a fizetésképtelen ügyfelek jelzálogként felajánlott ingatlanjait, így lehetővé teszi, hogy az adósok bérlőként maradjanak a korábbi otthonukban, vagy esetleg egy kisebb lakásba költözzenek. Legfrissebb információink szerint még a moratórium július elsejei lejárta előtt megteremti a kormány a NET kereteit.

Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban