Latin abszurd

Két hónapja folytatni kellett volna Tóásóék perét Bolíviában, de még mindig nem tudni, mikor, hol és melyik bíró vezeti a következő tárgyalást. Miközben a magyar fiút terrorizmus gyanújával több mint két éve tartják fogva, La Pazban elnöki szinten fogadták a világ 184 országában az Interpol által körözött Ahmed Vahidit. Irán védelmi miniszterét egy argentínai zsidó központ elleni támadással vádolják, az 1994-es akcióban nyolcvanöten haltak meg.

Továbbra is a bolíviai főváros San Pedro nevű börtönében várja Tóásó Előd, hogy előrelépés legyen az ügyében. Bár a vádemelést megelőző tárgyalássorozatnak április tizenhatodikán folytatódnia kellett volna, most, június közepén azt sem tudni, melyik bíró hol és mikor folytatja. A lassan végtelenített szappanoperára emlékeztető történet nem nélkülözi az abszurdba hajló elemeket: korábban olyan bírót akartak megbízni, akinek nincs jogi végzettsége, és két héttel azelőtt nevezték ki bíróvá; évekig a törvényszéki értesítési iroda vezetőjeként dolgozott. Az előző bíró, Rolando Sarmiento (aki az áprilisban Cochabambában lezajlott tárgyalást vezette) nem akarja vállalni tovább annak ellenére, hogy többször is neki osztották az elmúlt napokban. Időközben lemondott (volna) az ügyész, Marcelo Soza is, de neki sem engedték, mondván, a kormány alkalmazottjaként végig kell vinnie az ügyet. Június tizennyolcadikától egy hónapos ítélkezési szünet van Bolíviában is, így várhatóan augusztusig nem lesz előrelépés az ügyben.
A huszonhat hónapja fogva tartott Tóásó Előd szempontjából külön baj az, hogy házi őrizetbe való helyezésének kérelmével sem hajlandó foglalkozni senki (ez független az áprilisi tárgyalástól), mert ha tárgysorozatba vennék, azon a törvények értelmében csak egyféle ítélet születhetne: tizennyolc hónapnyi fogva tartás után ugyanis el kell engedni az őrizetbe vett személyt, ha időközben nem sikerült vádat emelni ellene. Így aztán nem csoda, hogy a bíróságon inkább nem találnak alkalmas időpontot a tárgyalásra.
Marcelo Soza nemrég azt nyilatkozta: azért nem folytatódott eddig a tárgyalás, mert az egyik vádlott (összesen harmincnyolc embert gyanúsítanak terrorizmussal és szeparatizmussal), Juan Kudelka óvást emelt Rolando Sarmiento bíró ellen. Az ügyész szerint előfordulhat, hogy a pert áthelyezik a háromezer-hatszáz méter tengerszint feletti magasságban fekvő El Altóba (La Paz elővárosába) vagy az elnök, Evo Morales szülőföldjére, Oruróba.
A bolíviai hatóságok különben nem következetesek terrorizmusügyben: néhány napja a védelmi miniszter asszony, María Cecilia Chacón meghívására az országba érkezett az iráni védelmi miniszter, akit terrorizmussal vádolva 184 országban köröz az Interpol! Ahmed Vahidi egy Santa Cruzban létrehozott katonai iskola avatóünnepségén vett részt, és találkozott Evo Morales elnökkel is. Sajtóhírek szerint arról tárgyaltak, hogy a bolíviai urániumért cserébe a perzsa ország fegyvert szállítana. Vahidi a találkozás után azt nyilatkozta, örül, hogy a latin-amerikai régió már nem az Egyesült Államok „hátsó udvara”, és kijelentette azt is, országa kész támogatni Bolíviát egy esetleges Chile elleni háborúban. (Evo Morales pár éve felmelegített egy régi konfliktust szomszédjával: hadüzenettel felérő nyilatkozatban követelte Chilétől, hogy biztosítson számára kijutást a Csendes-óceánhoz. Bolívia egy 123 évvel ezelőtt vívott háborúban veszítette el partvidéki területeit Chilével szemben, és azóta célja, hogy valamiképpen visszaszerezze őket.)
Vahidit egyébként egy argentínai zsidó központ elleni merénylet megtervezésével vádolják. 1994. július 18-án Buenos Airesben, az AMIA betegsegélyező szervezet székháza előtt felrobbantottak egy kisteherautót, amelynek rakterében 275 kilogrammnyi ammónium-nitrát volt. A robbanás nyolcvanöt halálos áldozatot és több mint háromszáz sérültet követelt. Az argentin hatóságok Iránt nevezték meg a merénylet tervezőjeként, és azóta több iráni állampolgárt őrizetbe vettek szerte a világon, azzal gyanúsítva őket, hogy részt vettek a terrorcselekményben. Az Ahmed Vahidi ellen kiadott elfogatóparancs Bolíviában is érvényes, de a helyi hatóságok hivatalos közleményben védekeztek, hogy „nem tudtak” a politikus körözéséről, és amikor ez a tudomásukra jutott, azonnal kiutasították az országból a minisztert, így vendégük hazament. A roppant cinikus hozzáállásnak különös pikantériát ad az a tény, hogy abban a bizonyos merényletben hat bolíviai állampolgár is életét vesztette.
Az incidensre válaszul Argentína lemondta Evo Morales Buenos Airesbe tervezett látogatását, arra hivatkozva, hogy a jelenlegi körülmények és az argentin közhangulat nem alkalmas arra, hogy fogadják a bolíviai elnököt.