Legyen az animáció mindenkié

Tizedik alkalommal rendezik meg a Kecskeméti Animációsfilm-fesztivált, amelynek hetedik alkalommal kísérőrendezvénye egy európai animációsjátékfilm-fesztivál is. A június 15–19-e között Kecskeméten zajló események kapcsán Mikulás Ferenc fesztiváligazgató nyilatkozott lapunknak.

A jubileumi kaff programjából. Az idei animációs seregszemlén 18 ország 111 alkotása vesz részt. A magyar programban a legfrissebb hazai rövid animációk lesznek láthatók. A nemzetközi filmkínálatból többek között szerepel a brit Phil Mulloy Viszlát, Mr. Christie! című, egész estés animációja és a világhírű Quay fivérek Stanislaw Lem-adaptációja, a Maszk. A kiegészítő rendezvények között négy blokkban az európai animáció kortárs és a ma már klasszikusnak számító alkotók darabjait vetítik, többek között John Halas, Jules Engels, Jean Image, George Pal munkáiból válogatva. A retrospektív programban Jankovics Marcell, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán munkái kaptak helyet. Az idei kecskeméti fesztivál az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségéhez kapcsolódó kulturális programsorozat, illetve az európai Liszt-emlékév hivatalos programja. Utóbbi apropóján látható lesz a cseh bábanimáció mesterének, Jan Svankmajernek az 1970-es, Don Juan című animációs filmje, amely az egyfelvonásos Liszt-opera bábadaptációja. A fesztivál életműdíját Dizseri Eszter, a Pannónia Filmstúdió egykori munkatársa kapja. A fődíjas magyar animációnak esélye nyílik a Cartoon D’Or díj elnyerésére.

---

Gyűjtemény a neten.
A Daazo.com internetes filmmegosztó portál a 10. Kecskeméti Animációsfilm-fesztivállal közösen magyar animációs rövidfilmes gyűjteményt állított össze. A kollekció 15 filmet tartalmaz, régi klasszikusok és új darabok egyaránt megtalálhatók benne. A 15-én kezdődő Kecskeméti Animációsfilm-fesztivál (KAFF) legjobb alkotásai immáron nemcsak kétévente a megyei jogú városban lesznek láthatók, hanem az interneten is bármikor megtekinthetők. A Daazo.com a KAFF-fal együttműködésben egy különleges rövidfilmes gyűjteményt tesz közzé a weben, amelyben a fesztiválon korábban díjazott animációk legjobbjai, a kecskeméti rajzfilmstúdió reprezentatív alkotásai és a magyar animáció nagymestereinek munkái is szerepelnek. Az öszszeállításban több, jelenleg a nyilvánosság által nem elérhető animáció is helyet kapott: ilyen Horváth Mária Ajtó 8. című munkája, amely az 1985-ös fesztiválon nyerte el a legjobb rövidfilmnek járó díjat. A gyűjtemény része az 1993-ban a zsűri nagydíját kiérdemlő, Locsolkodás című kisfilm is Weisz Bélától. Jankovics Marcell a Küzdők című Arany Pálma díjas rövidfilmjével képviselteti magát, Cakó Ferenctől az Arany Medvét nyert Hamu látható. Mellettük Richly Zsolt, Orosz István és Szilágyi Varga Zoltán egy-egy munkáját is megnézhetik az érdeklődők. Az új filmek közül említést érdemel Bertóti Attila Ariadné fonala című filmje, amelyet a legjobb rövidfilmnek választottak a legutóbbi KAFF-on. Az új gyűjtemény célja, hogy megőrizze és ráirányítsa a figyelmet a magyar animációsfilm-kultúra értékeire.

Mondhatjuk, hogy huszonöt évvel ezelőtt gyakorlatilag hiánypótló szándékkal jött létre az animációs szemle Kecskeméten?
– Be kell vallanom, nem csak a hiánypótlás vezetett. Amikor elkezdtük, még nem igazán lehetett utazni, és arra gondoltam, hogy azért, hogy a stúdiót bevezessem az európai animációs vérkeringésbe, érdemes valamit magunknak is tennünk. Két dolog jutott eszembe, az egyik egy nemzetközi ösztöndíjrendszer, a másik pedig egy saját animációs fesztivál Kecskeméten. Ezzel egyrészt a kollégáknak lehetőségük nyílt megnézni, hogy mi történik világszerte a szakmában, másrészt valóban egy természetes hiánypótlás is volt, mert a Pannónia Filmstúdióban akkor már évek óta szó volt egy fesztiválról, de senki nem vállalta fel konkrétan az ügyet. A rendezvényt először 1985-ben Animációs Filmszemleként tartottuk meg, majd 1993-tól nemzetközi filmfesztivállá nőtte ki magát, s 1996 óta jelent két párhuzamos eseményt: egy honit és egy nemzetközit.
– Az évtizedek során folyamatosan igyekezett alkalmazkodni az új elvárásokhoz, megfelelni a kihívásoknak. Miben más az idei KAFF a korábbiakhoz képest?
– Az idei fesztivál vezérmotívuma a zene és az animáció kapcsolata, és Kodály Zoltánt idézve – aki azt mondta, hogy legyen a zene mindenkié –, mi úgy fogalmaztunk, legyen az animáció mindenkié. A magyar animációsfilm-gyártás teljes spektrumát akarjuk bemutatni, tehát nemcsak a profeszszionális filmkészítők alkotásait, hanem az amatőrökét is. A nemzetközi fesztivál kísérőrendezvényeként ezért második alkalommal rendezzük meg a Szabad animációsfilm-készítők találkozóját, amelyre bármilyen animációs technikával készült, nem professzionális munkát be lehet nevezni. A fesztivált emellett olyan regionális eseményként szervezzük meg, amelynek nemcsak Kecskeméten, hanem a környező településeken is lesznek vetítései, többek között Lajosmizsén, Kerekegyházán, Tiszakécskén. E helységekben nincs rendszeres mozivetítés, viszont azt tapasztaltuk, hogy van igény a mozgóképre, az animációs filmekre.
– A fesztivál remek múltbeli sikereket idéz meg, sikeres magyar animációs filmeseknek állít emléket, de mit hoz a közeljövő?
– Egyelőre nagyon nehéz a jövőről beszélni, mert a formálódó filmgyártási koncepció kapcsán az általánosságokon túl semmiféle fogódzó nincsen az animációs film számára, csak a jelzés, hogy számolnak vele. Én egy kicsit aggódom, mert a rövid, egyedi animációs filmekre betervezett 100 milliós keretösszeg még az előző évek alacsony pályázati keretéhez képest is kevesebb, miközben a jelenlegi kultúrpolitikában is egységes a nézet, hogy az utóbbi időben méltatlanul háttérbe szorult a magyar animáció. Most attól tartok, hogy még rosszabb helyzetbe kerül a szakma, pedig nem győzöm hangsúlyozni, hogy a gyerekekből kell nevelni a következő mozinéző generációkat, ehhez pedig elengedhetetlenek a magyar animációs filmek. Andy Vajna kormánybiztos emellett azt hangsúlyozta, hogy a jövőben üzleti alapon képzeli el a filmgyártást, ami bizonyos értelemben érthető. De különösképpen az animációban vannak olyan területek, amelyeket nem lehet piaci alapon működtetni, hanem a mindenkori kulturális kormányzatnak kell felvállalnia a támogatásukat. Például a Kecskeméti Filmstúdióban jelen pillanatban 82 író munkáinak készítjük az animációs változatát. Olyan szerzőkről beszélek, mint Hunyadi Sándor, Kányádi Sándor, Lázár Ervin, Arany János, Örkény István. Esetükben nehezen értelmezhető a piaci szempont, de általában – egy-egy kivételtől eltekintve – a rövid, egyedi animációkra sem igazán lehet kereskedelmi szempontból nézni. A magyar közszolgálati televíziónak pedig évtizedek óta borzasztó nagy mulasztása, hogy nem tagozódik be a nemzetközi koprodukciókba. Számos sorozat és produkció több ország összefogásával készül, ahol a közszolgálati televíziók dolgoznak együtt. Pedig olyan nemzetközi sorozatok készülhetnének, amelyekben minden nemzet egy-egy részt készít el. Ilyen ötletem például a Duna meséi, amely a Duna menti tíz ország népmeséinek sorozata lenne, és amelyben mindenki elkészíti a saját Duna-meséjét.