Noha az Európai Unió fokozott dotációval próbálta ösztönözni a tokaj-hegyaljai szőlőültetvények méretének csökkentését az elmúlt kormányzati ciklusok során – fogalmazott Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke –, a borászok mégsem éltek a lehetőséggel. Az elnök szerint a borok királya, a királyok bora képes visszaszerezni korábbi hírnevét, ráadásul a termelőknek sincs más választásuk munkahelyek híján, mint megbecsülni világszínvonalú értéküket, s kivárni a tokaji borok adta fellendülés lehetőségét. Úgy véli, már nem sok idő kell hozzá.
Az ország 22 borvidékén mintegy 11 ezer hektáron vágták ki a szőlőtőkéket, az aszú földjén azonban elenyésző a rombolás. Marcinkó Ferenc szerint az utóbbi két esztendőben bár veszteséges volt a termelés, az idei év sikeres lehet, persze ha az időjárási körülmények is kedveznek. Ám minden rosszban van valami jó: a sikertelenség eredményeképpen kiürülhetnek a felhalmozódott raktárkészletek a pincékből, a Tokaj Kereskedőház Zrt. pedig szintén csökkentheti tárolt bormenynyiségét.
A tőkeerős vállalkozások immár telepítenek, erre számos példával szolgál az elnök, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a kereskedőház csaknem hétmillió palacknyi bort értékesít évente a muskotályosból, a furmintból, valamint az aszúborokból, a marketing minőségi javulásával egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés e nemes nedű iránt. A szlovák tokajiról szólva elmondta, 2004-ben ugyan aláírt egy rossz együttműködési szerződést a magyar és a szlovák miniszterelnök, ám lassan, de biztosan bebizonyosodik, hogy a szlovák tokaji képtelen felvenni a minőségi versenyt a magyarral. A tokaji a magyar borok zászlóshajója, tehát a gyengék – törvényszerűen – lemorzsolódnak a verseny hevében, márpedig a szlovákok képtelenek megfelelni a tokaji bor minőségi kritériumainak. Tokaj-Hegyalja május 31-ig leadta az úgynevezett nemzeti termékleírását, viszont Szlovákia nem. Persze Marcinkó Ferenc a Tokaj Kereskedőház Zrt. termelési és műszaki igazgatójaként a december 31-i leadásra sem számít, holott az Európai Unió várja azt.
Kiss István tolcsvai szőlősgazda optimista a jövőt illetően, ugyanis számára nem kétséges, hogy ebben a kormányzati ciklusban megindul a tokaj-hegyaljai borok iránti keresletnövekedés. Állítja: ma már nem szabad szőlőterületeket csökkenteni. Immár ahogy ő is, mások is az új telepítésekkel foglalatoskodnak, a megújításra szánt terület pedig nem kicsi. Ráadásul – teszi hozzá – a telepítéshez állami támogatás jár, mely a kiadások felére mindenképpen elég.
– Nekünk az idén már több mint húszhektárnyi szőlőterületünk van – tájékoztatott a szakember –, ebből 14,5 hektár az új telepítés. Amondó vagyok, hogy az elmúlt évszázadokban 7700 hektár volt a tokaji szőlőterületek mérete, s most ugyan lecsökkent 5600 hektárra, de alighanem egy jó állami és térségi marketingmunkával visszaállítható a régi állapot. Példaként említem, hogy meglehetősen nagy területen vágtunk ki bogyós gyümölcsöket, helyette pedig szőlőt telepítünk. Nem várjuk a szerencsét, megdolgozunk a sikerért.
Kiss István leginkább azért optimista, mert a tokaji borászok ebben a régióban hozzá hasonlóan cselekszenek, ugyanis bíznak a jövőben. A híres pincetulajdonos rámutatott: semmi módon nem szabad kivágni a szőlőt, ő csak a megújítást támogatja. Értékesítőként, menedzserként és házi mindenesként járja a világot, mert hiszi és vallja, hogy csak így lehet előrelépni. Számos aranyérmet nyertek borai, amelyek bármikor felveszik a versenyt a világ legjobb nedűivel. Szerinte Tokaj-Hegyalján képesek lesznek helyreállítani régi megítélésüket.
origo.hu
Így nyomozott az ügyészség Magyar Péter lopási ügyében
