Megszületett az új alaptörvény

Húsvéthétfőn írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök Magyarország új alaptörvényét, amelyet április 18-án fogadott el az Országgyűlés a Fidesz és a KDNP támogatásával, az MSZP és az LMP távolmaradásával, illetve a Jobbik ellenszavazataival. Kövér László házelnök történelmi pillanatnak nevezte a döntést, amely lezárja az 1989. október 23-a, a köztársaság kikiáltása óta eltelt átmeneti időszakot és az elmúlt 67 évet, amit az alkotmány érvényesülésének hiányával írt le. Az új alaptörvény 2012. január 1-jétől hatályos. Az 1989-ben módosított alkotmány preambuluma azt tartalmazta, hogy az alaptörvény ideiglenes, így húszéves adósságot törlesztett a parlament.
A most elfogadott törvényszöveg a Himnusz kezdő sorával indul, négy része a Nemzeti hitvallás, az Alapvetés, a Szabadság és felelősség, valamint az Állam. Az új alaptörvény rögzíti a Szent Korona alkotmányos jelentőségét és a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Méltatja Szent István királyt, mai szabadságunkat pedig az 1956-os forradalmunkból vezeti le. Nem ismeri el ugyanakkor az 1949. évi kommunista alkotmányt, amelyet egy zsarnoki uralom alapjának tekint, és ezért kinyilvánítja érvénytelenségét.
A rendelkező részek kimondják, hogy az Alkotmánybíróság (melynek létszámát 11-ről 15 főre emelik) bizonyos, a költségvetésre is hatással lévő jogszabályok alkotmányosságát nem vizsgálhatja, amíg az államadósság mértéke a nemzeti össztermékhez viszonyítva nem csökken az ötvenszázalékos szint alá. A törvény szerint a bírák és ügyészek nem 70, hanem – a mindenkori öregségi nyugdjíkorhatárig – 62 éves korukig láthatják el hivatalukat. Változik az ombudsmani rendszer is, az alaptörvényben egyet, az alapvető jogokért felelős országgyűlési biztost neveznek meg.
Újdonság például, hogy ötévente rendeznek önkormányzati választásokat. Az államfőt az eddigi maximum három helyett legfeljebb két fordulóban választja meg az Országgyűlés, a köztársasági elnök pedig akkor is feloszlathatja a parlamentet, ha a képviselők március 31-ig nem tudják elfogadni a költségvetést. A büdzsé tervezetét egyébként a Költségvetési Tanács – amely alkotmányos szerv – megvétózhatja. Az alkotmányban szerepel az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jog, s a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége. A magzati élet a fogantatástól számítva védendő.
Az új alaptörvény elfogadásával a parlament nem zárta le az alkotmányozási munkát. Az alaptörvény úgynevezett magalkotmánynak tekinthető, rendelkező részei igen tömören foglalkoznak az állampolgárok jogaival és kötelességeivel, valamint a demokratikus intézmények működésével.
A következő hónapokban számos, kétharmados többséget igénylő úgynevezett sarkalatos törvény kerül az Országgyűlés elé, ezekkel együtt lesz teljes az új alkotmányos rendszer.
Minden bizonnyal igen nagy vitákat vált majd ki a választójogi rendszer és a szavazati jog szabályozásának kérdése, valamint az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítása.