Mentőcsomagot fogadott el a Ház

Az Országgyűlés többsége megszavazta a devizahiteleseket megsegítő törvénymódosító javaslatot. A szavazás előtt Cséfalvay Zoltán (balra), a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta lapunknak, hogy a rögzített árfolyam 2014 végéig akár 10-15 ezer forintos havi törlesztőrészlet-enyhülést is jelenthet majd az érintetteknek. A javaslatot kidolgozó tárca politikusa ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy aki ezt a megoldást választja, annak 2015-től vissza kell fizetnie a különbözetet. A szocialista Simon Gábor úgy véli, 2008-ig nem volt probléma a devizahitelekkel. Szerinte a törvényjavaslat csak rész- és látszatmegoldásokat tartalmaz, és inkább a fizetőképes devizahiteleseknek segít.

A Medgyessy-kormány első intézkedéseiben teremtette meg a devizaalapú hitelezés feltételeit. Ez alapján mennyire korrekt bírálni a kabinet mentőcsomagját?
– Ha már ennyire visszatekintünk a múltba, akkor meg kell jegyezni, hogy a probléma forrása az első Orbán-kormány idejére datálódik, amikor kormányrendeletben megteremtették a devizahitelezés alapjait. Ehhez hozzájött az, hogy a Járai Zsigmond vezette jegybank mesterségesen erős árfolyamon tartotta a forintot. Az akkori forint alapon folyó állami kamattámogatással működő rendszer egyébként éves szinten 250 milliárdos költségvetési terhet jelentett. A rendszer arra ösztökélt, hogy minél több hitelt vegyenek fel az emberek, hiszen kamattámogatásról volt szó. Ezt meg kellett szüntetni.
– A devizahitelezés mára százezreket juttatott tarthatatlan helyzetbe.
– Itt ugyanakkor az állami kezességvállalás helyett már a bankoknál jelent meg a kockázat. A világválságig egyébként nem volt probléma ezzel a modellel, sőt, a krízis után újra normalizálódott a törlesztőrészletek mértéke, A 2010-es kormányváltásig jó volt az árfolyam. Szijjártó Péter és Kósa Lajos nyilatkozatai után – amelyben hazánk gazdasági helyzetét Görögországéhoz hasonlították – értékelték le a forintot. A kormányváltás óta öszszességében 917 milliárdos árfolyamveszteséget szenvedtek el a hitelesek.
– Mi a bajuk a kormány törvényjavaslatával?
– A szándékkal egyetértünk, az eredeti ötpontos javaslatcsomagból azonban fontos elemek elvesztek, mire az Országgyűlés elé került a jogszabály, amely csak a rögzített árfolyamra koncentrál.
– Mit hiányolnak?
– A nemzeti eszközkezelőről vagy a kamattámogatásról nincsen szó például a törvényben. Az MSZP javasolta a magáncsőd intézményének jogszabályba vételét is. A benyújtott törvényjavaslat inkább a fizetőképes devizahiteleseknek segít, miközben sok ember már elvesztette a lakását.
– A rögzített árfolyam azokon is segít, akiknek pár ezer forintos havi törlesztési problémáik vannak.
– Ez így van, de 2014 után nekik az MNB kalkulációi szerint a mostanihoz képest hét, a csökkentett törlesztéshez képest 30 százalékkal növekedik majd a törlesztő részletük.
– Rogán Antal szerint 15 százaléknál nagyobb törlesztőrészlet-emelkedés tiltva lesz 2014 után is. A gyűjtőszámlán felhalmozódó, a piaci és a rögzített árfolyam közötti különbségért pedig az állam kezességet vállal.
– Nem azt mondjuk, hogy a jogszabály minden eleme rossz, hanem azt, hogy az egész törvény rész- és látszatmegoldásokat tartalmaz.