Mentőcsomagot fogadott el a Ház

Az Országgyűlés többsége megszavazta a devizahiteleseket megsegítő törvénymódosító javaslatot. A szavazás előtt Cséfalvay Zoltán (balra), a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta lapunknak, hogy a rögzített árfolyam 2014 végéig akár 10-15 ezer forintos havi törlesztőrészlet-enyhülést is jelenthet majd az érintetteknek. A javaslatot kidolgozó tárca politikusa ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy aki ezt a megoldást választja, annak 2015-től vissza kell fizetnie a különbözetet. A szocialista Simon Gábor úgy véli, 2008-ig nem volt probléma a devizahitelekkel. Szerinte a törvényjavaslat csak rész- és látszatmegoldásokat tartalmaz, és inkább a fizetőképes devizahiteleseknek segít.

Milyen árfolyamokon rögzítik a devizahiteleket a törvény elfogadása esetén?
– A rögzített árfolyam – amely a teljes programnak csak az egyik, bár nagyon fontos eleme – elsősorban azok számára nyújt lehetőséget, akiknek az árfolyam-ingadozás okoz nehézséget. Az eurónál 250 forintban, a svájci franknál 180 forintban és a jennél 200 forintban határoznánk meg az árfolyamot. Ez választható konstrukció, és ha az ügyfél ezt kéri, akkor azt a banknak kötelessége is elfogadni. 2014. december 31-ig szól a lehetőség, addig ezen a kedvezményes árfolyamon fizetheti az adós a részleteket.
– Mi történik 2015-től?
– Addig az időpontig a különbözet egy forintalapú gyűjtőszámlán halmozódik, amelyre a kormány készfizetői garanciát vállal, de 2015. január 1-jétől ezt az összeget rendezni kell. Majd akkor kiderül, hogy ez az egyenleg pozitív vagy negatív-e. Ez továbbra is az adós tartozása lesz, és akkor lehet majd pontosan kiszámolni, hogy milyen kamatokkal kell visszafizetni.
– Mi történik akkor, ha időközben az adós pénzhez jut, és szeretné kifizetni a hitel teljes összegét?
– Aki ezt a lehetőséget választja, annak végig ezzel a rögzített árfolyammal és a gyűjtőegyenleggel kell számolnia, tehát nincs visszalépés.
– Hányan juthatnak levegőhöz a javaslat elfogadásával?
– A számítások szerint jelenleg mintegy 100 000 lakást érint az árverezés veszélye, ennyien vannak 90 napon túli késedelemben. Azokra is figyelnünk kell azonban, akik még nem csúsztak ebbe bele, de közel állnak hozzá. Július 1-jétől a moratórium ugyan megszűnik, de szeptember 31-ig csak azokat a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanokat lehet árverezni, amelyekre 20 milliónál nagyobb a felvett hitel. Az utolsó negyedévben lép be a kétszázalékos kvóta a rendszerbe, és évenként ugrik egy-egy százalékkal. Idén tehát összesen kétezer lakást lehet elárverezni a százezerből, a korábban említett feltételekkel.
– Forintosítva mennyivel csökkenhet egy-egy hitel havi törlesztőrészlete a rögzített árfolyam alkalmazásával?
– Nyilvánvalóan attól is függ, hogy kinek milyen jellegű hitelkonstrukciója van, mekkora a lakása és milyen hosszú a futamidő. Sok esetben ez akár 10-15 ezer forintos havi törlesztőrészlet-enyhülést jelenthet majd. De a kiszámíthatóság is legalább ennyire fontos szempont. Akik ezt választják, azoknak mérlegelni kell minden szempontot, és fel kell tenniük a kérdést, vállalják-e, hogy három év múlva mi történik. Nagyon fontos, hogy ez nem kötelező, hanem választható lehetőség.