Miért segítjük még mindig a multikat?

Bodacz Péter
2011. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még nincs sok nyoma annak, hogy egy éve olyan kormánya van az országnak, amelyik elvileg a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat kívánja támogatni. Az elmaradt intézkedések negatív hatása különösen az építőiparban érzékelhető – röviden így foglalhatók össze a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) által szervezett tegnapi konferencián elhangzottak. Mint azt Csath Magdolna közgazdász, a rendezvénynek helyet adó Kodolányi János Főiskola tanszékvezetője nyitóelőadásában kifejtette, az intézet által készített felmérés a kisvállalkozók világára nézve cudar helyzetet mutat: a kutatás-fejlesztési együttműködések lényegében csak a multinacionális társaságok előtt nyitottak, míg a magyar kis cégek ezen a téren hátulról a harmadikok az Európai Unióban. A nyolcszáz megkérdezett mindöszsze 22 százaléka profitál uniós tagságunkból, túlnyomó többségük csak az importban lát kitörési lehetőséget. Ennek megfelelően – emelte ki Csath – pusztán az új piacok felkutatására terjed ki a kisvállalkozások innovációja, a termékek fejlesztése elhanyagolható. – A vállalkozók nem értik, hogy miközben ők teremtik meg a munkahelyek 60 százalékát és a leggyorsabban reagálnak az új helyzetekre, az állam miért az óriáscégeket segíti adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal. Különösen akkor, amikor a kormány hangoztatott célja az egymillió munkahely elérése – emelte ki a kutatás tapasztalatait Csath, rámutatva: a kicsiknek elsősorban a munkát terhelő adók és járulékok mértékével és nem a nyereséget terhelő adókkal van bajuk. – Az építőipari vállalkozások nem látnak lehetőséget az Új Széchenyi-tervben, hiszen nincs önrészük, eladósodottak, így pályázni sem tudnak – fogalmazott a közgazdász.
Mészárosné Győrvári Bella építési vállalkozó, az MMV társalapítója arról beszélt, hogy felmérésük szerint 2005 és 2008 között vált tarthatatlanná a helyzet. Mint mondta, egy vállalkozásra körülbelül harmincmillió forintos kintlévőség jut, a tartozásokat először saját vagyonuk feléléséből, majd hitelből próbálják finanszírozni.
– A piacot meg kell tisztítani a csalóktól. Ez és a foglalkoztatás felfuttatása azonnali beavatkozásokat igényel. Kiemelt kormányzati segítség nélkül katasztrófa fenyeget – szögezte le Mészárosné, aki szerint szükség lenne a folyamatos szakmai párbeszédre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.