Fontos adalékul szolgálhat a rokkantságuk miatt fiatalon nyugdíjba vonuló munkavállalók ellátásának ügyében az Alkotmánybíróság (AB) egyik új döntése. Az alkotmányvédő testület olyan rendelkezést bírált el, amely 2008-ban és 2009-ben megkezdte a szociális és a nyugdíjrendszer átalakítását. A jogszabály megszüntette az aktív korú emberek rokkantnyugdíját, ha az érintettek munkába álltak, és legalább fél éven át a rokkantnyugdíj kétszeresét, illetve a minimálbért meghaladó összeget kerestek.
A mostani határozat utal rá, hogy a szerzett jog fogalmát 1991-ben vezette be az Alkotmánybíróság. Eleinte a döntések csak arra hivatkoztak, hogy a szerzett jog megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét. Ezután – 1993-ban – a szerzett jog szinonimájaként feltűnt a vásárolt jog kategóriája is.
*
Akkoriban még mindkét megnevezés azt jelentette, hogy csak azok a társadalombiztosítási szolgáltatások állnak alkotmányos védelem alatt, amelyeket járulékfizetés előzött meg. A jogokat tehát ellentételezéssel lehetett megszerezni. Az AB ugyanakkor már ez idő tájt is megjegyezte, hogy a hazai, vegyes rendszerű társadalombiztosításban a biztosítási és a szolidaritási elem nem mindig különíthető el.
A Horn-kormány idején megalkotott társadalombiztosítási jogszabályok vizsgálatakor a bírák 1995-től figyelembe vették a tulajdonjogi szempontokat is. Innentől kezdve a szerzett jogot nem tekintették a vásárolt jog szinonimájának. A járulékfizetéssel megvásárolt jog változatlanul elsődleges fontosságú volt, s „a kötelező biztosítási rendszerben a járulékok befizetése, vagyis a vagyonelvonás fejében a biztosított a rendszer fokozottabb stabilitását várhatta el”. Aki aktív korában végig fizette a járulékot, annak tulajdonjogi alapon alanyi joga, várománya keletkezett a nyugdíjra. A szociális elem nem függ öszsze a tulajdonjoggal.
A nemrégiben közzétett új határozat megerősíti azt a 2009-es döntést, amely szerint a rokkantnyugdíj nem eleve kikövetelhető, alanyi alkotmányos jog. A rokkantsági ellátás „az aktív korúak egészségkárosodása miatt kiesett jövedelem pótlására szolgáló öszszeg”. Ez társadalombiztosítási és szociális elemeket egyaránt tartalmaz. Mindebből a bírák szerint az következik: az állam – bizonyos feltételekkel – úgy is dönthet, hogy az aktív korúaknak nem jár társadalombiztosítási ellátás. A rokkantsági nyugdíj feltételeinek megváltozása nem sért szerzett jogot. Az AB a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény 2008-as és 2009-es módosítása miatt bejelentett indítványt elutasította.
origo.hu
Ha Magyar Péter valóban elkövette a bűncselekményt, akkor nincs helye a közéletben
