Öngóllal is nyerésre áll

Joseph Blattert csupán megérintette, de nem döntötte le a botrány szele. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) közgyűlése szerdán – igaz, ellenjelölt híján – elsöprő többséggel választotta újabb négy évre elnökévé. Utólag persze úgy tűnik, az 1998 óta uralkodó sportvezető győzelme nem is forgott veszélyben, csupán a sértett angol–amerikai lobbi igyekezett mindent elkövetni tekintélye megtépázása érdekében.

Bő száz év FIFA-vezérei
1904–1906: Robert Guérin (francia)
1906–1918: Daniel Burley Woolfall (angol)
1921–1954: Jules Rimet (francia)
1954–1955: Rodolphe William Seeldrayers (belga)
1955–1961: Arthur Drewry (angol)
1961–1974: Sir Stanley Rous (angol)
1974–1998: Joao Havelange (brazil)
1998– Joseph Blatter (svájci)

Amos Adamu, Reynald Temarii, Issa Hayatou, Jacques Anouma, Jack Warner, Ricardo Teixeira, Nicolás Leoz, Worawi Makudi, David Triesman, Mohamed Bin Hammam, Chuck Blazer. Így fest a FIFA elmúlt idényének kezdőtizenegye, úgy is mondhatnánk, All Star-csapata. Hogy nem rémlik, a fiúk hol játszanak, milyen eredményeket értek el? Nos, nem a zöld gyepen és nem gólokra, hanem a kulisszák mögött szavazatokért, jelentős prémiumért cserébe, azzal sem törődve, hogy ténykedésükkel csapatuk hírnevét is meggyalázták a közelmúltban. Az említett urak mindannyian a FIFA-hoz kötődnek – többségük egyenesen a nemzetközi szövetség legfontosabb szerve, a végrehajtó bizottság tagja –, s úgy gondolták, ha már helyzetbe kerültek, ideje kapura lőni. Öngól lett belőle.
A nigériai Amos Adamu és a tahiti Reynald Temarii nyitotta a sort tavaly szeptemberben, októberben. A Sunday Times című brit napilap lebuktató akciója felfedte, hogy mindketten jelentős összeget – 570 ezer, illetve 1,6 millió dollárt – kértek szavazatukért cserébe a 2018. és a 2022. évi világbajnokság helyszínének kijelölésekor. Adamut és Temariit amerikai mezben keresték meg az újságírók, de aligha csak tőlük reméltek gólpasszt. A FIFA igyekezett magabiztosan fellépni, az etikai bizottság mindkét sportvezetőt lehívta a pályáról és eltiltást szabott ki rájuk.
Decemberben a FIFA Oroszországnak, illetve Katarnak ítélte a két tornát, s úgy tűnt, ezzel le is zárult a botrány. Ám a két fő vesztes, a 2018-ra pályázó Anglia és a 2022-re jelentkező Egyesült Államok sehogy sem tudott beletörődni a tagadhatatlanul meglepő döntésbe.
A megvesztegetési botránynak David Triesman, az Angol Labdarúgó-szövetség korábbi elnöke – a vesztes pályázatba bukott bele – adott lendületet májusban. A 2018-as vb helyszínét kijelölő szavazás körülményeit vizsgáló parlamenti különbizottság előtt további négy végrehajtó bizottságbeli tagot vádolt meg korrupcióval: a brazil Ricardo Teixeirát, a trinidadi Jack Warnert, a kameruni Issa Hayatout és az elefántcsontparti Jacques Anoumát. Triesman nem fejlődő országból, hanem egyenesen a labdarúgás őshazájából származik, ráadásul lord, aki ugyebár nem hazudik, az ő szavaira muszáj volt odafigyelni.
A szellem kiszabadult a palackból. A megtámadottak visszatámadtak. „Elnökünk megteszi a szükséges jogi lépéseket David Triesman ellen abszurd állításaiért, melyekkel kizárólag saját kudarcát próbálja elkendőzni, hisz az angol pályázat egy szavazatot kapott mindössze. A sajátját” – tudatta közleményben a brazil szövetség. Ennél kínosabb részletek is napvilágra kerültek. A kampány során az angol szövetség a végrehajtó bizottsági tagok feleségeinek méregdrága táskákat küldött ajándékként, felajánlotta az összes vb-tagnak, hogy állja a 2012-es olimpia alatti londoni tartózkodásuk összes költségét, David Beckham (mint a kampánystáb embere) pedig éppen Warner támogatása megszerzésének érdekében sorra járta a CONCACAF-zóna országait.
A legérthetőbben Julio Grondona, a FIFA argentin alelnöke fogalmazta meg, hogy mi a gond az angolokkal. Szerinte az angolok azóta neheztelnek a FIFA-ra, hogy 1974-ben az addig hivatalban lévő Stanley Rous helyett a brazil Joao Havelange-ot választották a szervezet elnökévé. Ebben lehet igazság. Majd érdekes adalékkal szolgált a szavazás szempontjaihoz: „Ha majd visszaadják a Falkland-szigeteket, ami hozzánk tartozik, akkor megkapják a voksomat.” Ismerős. Mint amikor a két finn NOB-tag azért szavazott Londonra a 2012-es olimpia kijelölésekor, mert Jacques Chirac, az akkori francia elnök lekicsinylő megjegyzést tett a finn konyhára.
A nyilvánosságra került jelentések, vádaskodások közül az a legriasztóbb, hogy Triesman szerint a végrehajtó bizottság 24 tagja közül csupán öt megvesztegethetetlen: az éppen angol Geoff Thompson, az UEFA francia elnöke, Michel Platini, a japán Ogura Dzsundzsi, a dél-koreai Csung Mong Dzsun és a török Senes Erzik. Elgondolkodtató, hogy ebbe a csoportba még Franz Beckenbauer sem fér be. S hogy ez nem légből kapott lista, azt közvetetten Michel Zen Ruffinen, a FIFA korábbi főtitkára is alátámasztotta. A hírekből azt is kihámozhattuk, a biztos szavazat ára valahol 1 és 1,5 millió dollár között van. Pedig a végrehajtó bizottság tagjai gáláns javadalmazásban részesülnek. Havi 10 ezer dollár a fizetésük, amihez „kiküldetésben” 500 dollár napidíj és persze teljes költségtérítés járul. Ám egy fontos meccsen prémiumként ennek a százszorosát lehet megkeresni…
Blatternél akkor telt be a pohár, amikor már nem csupán a vb helyszíne – amit valahol úgyis meg kell rendezni, akár Oroszországban, akár Katarban, akár az Antarktiszon, akár a Szaharában –, hanem a saját feje volt a tét. A katari szervezőbizottság elnökének, Mohamed Bin Hammamnak megnőtt az étvágya, s elnöknek jelöltette magát. Blatter nem vacakolt, a választás előtt – a hivatalos utat betartva, az etikai bizottság segítségével – felfüggesztette Hammam FIFA-tagságát.
A szavazás ezután már gyerekjáték volt. A 208 tagország 203 képviselője közül 186-an döntöttek úgy, újabb négy évre Joseph Blatter maradjon a FIFA első embere. Elsöprő többség. Az elnök mégsem lehet teljesen nyugodt. A sorozatos botrányok miatt ugyanis a szervezet szponzorai is nemtetszésüket fejezték ki. Az Emirates, az Adidas, a Coca-Cola, a Visa, a Budweiser, a Castrol és a Continental is „aggasztónak, a sportág számára károsnak” nevezte az ügyet. S ennek a fele sem tréfa. A szponzorok támogatása többet ér néhány afrikai szavazatnál.
Ugyanakkor az is beszédes, a szponzorok egyike sem követelte Blatter fejét. Csupán rendet akarnak, hogy folytatódhasson a meccs. Amelyben a FIFA az öngólok dacára is biztos nyerésre áll. A labdarúgás minden földrészen hódít, a válságnak a szele sem érintette meg, a világ legsikeresebb közös játéka.
Tetszik, nem tetszik, ebben Sepp Blatternek elévülhetetlen érdemei vannak.

Csányi: Nincs válság. Szavazatával Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke is Joseph Blatter mellé állt a szerdai választásán. „A halasztási indítványt nem, Joseph Blatter újraválasztását viszont támogattam, mert az elmúlt 12 évben elért eredményei, különösen a futballban elmaradt kontinensek felzárkóztatásában tett erőfeszítései megalapozzák a nemzetközi labdarúgó-közösség további bizalmát” – indokolta döntését a távirati irodának Csányi Sándor. Az MLSZ első embere szerint a FIFA nincs válságban. „Nem volt érzékelhető jelentős feszültség. Természetesen, mint minden ekkora szervezetben, a FIFA-n belül is vannak problémák, amelyek közül az állítólagos megvesztegetési ügy csak az egyik, de ezek nem okoznak válságot” – fejtette ki a véleményét a korrupciós botránnyal kapcsolatban Csányi Sándor.