Tanulságok angol, fehérorosz módra

Storcz Botondot, a magyar kajak-kenu csapat szövetségi kapitányát két okból is bíráltuk az Európa-bajnokság előtt. Először a férfi négyes kialakítása, majd a Kozák Danutával szembeni eljárása miatt. A belgrádi kontinensviadal után így azt is el kell ismernünk, döntései kiállták a gyakorlat próbáját. Pontos választ persze majd csak a világbajnokság után kapunk.

2011. 06. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kammerer Zoltán, Vereckei Ákos, Kucsera Gábor, Boros Gergely összetételű négyes 4. lett Belgrádban, ami a hagyományokhoz képest nem éppen veretes eredmény, ám az első négy között roppant szoros volt a befutó. Az egység tagjai jó érzéssel szálltak ki a hajóból, s úgy nyilatkoztak, van jövője ennek a kvartettnek. Mondhatnánk, ez a minimum, de korábban előfordult, még meg sem száradt a kajak, a parton máris klikkek alakultak, s kiderült, a legények csak kényszerből eveznek egy hajóban. A 4. hely arra megfelel, hogy ne kelljen új válogatót kiírni. Kozák Danuta azután, hogy ötszáz méteren leiskolázta a mezőnyt, kétszázon utolsóként ért célba a döntőben, ami tálcán kínálja a magyarázatot: tényleg nem bír négy számot.
Alakulhatott volna másképp is. Nagy-Britanniában Tim Brabants ügye korbácsolt indulatokat. Brabants az angol kajak-kenu első olimpiai bajnoka, élő legenda. Pekingi győzelme után kihagyott egy évet, tavaly ezüstéremmel tért viszsza azzal a céllal, hogy Londonban, hazai vízen megvédje a címét. Ám januárban elszakadt a vállizma, s ki kellett hagynia két hónapot. Az újrakezdése nem zökkenőmentes, a poznani és a racicei Világkupán sem jutott döntőbe, Duisburgban rajthoz sem állt. Ez eddig csupán a szigetországi legenda személyes drámája. Igen ám, de az angol szövetség a feltörekvő kihívót, Paul Wycherley-t az első két Vk-n nem engedte rajthoz állni, csak a harmadikon, amelyen azonban Wycherley elérte a finálét. A kvótaszerzést szintén kiemelt ügyként kezelő helyi szövetség különös kompromisszumot próbált kötni: Brabants csak úgy indulhat egyesben a vb-n, ha beül a négyesbe is. Wycherley a válogatási elvek felrúgására hivatkozva a sportolók érdekvédelmi tanácsához fordult panasszal, s elérte, hogy kettejük között külön erőpróba döntsön július végén. Dacára annak, hogy egy hónap múlva vb-t rendeznek, s szinte lehetetlenség ilyen rövid időn belül kétszer is csúcsformát hozni.
Dombinak és Kozáknak ehhez képest nyert ügye volt. Sportemberként mégis beletörődtek a számukra kellemetlen döntésbe. A négyesből megmagyarázhatatlanul kipenderített Dombi nem feszíti tovább a húrt, hanem immár Kökény Rolanddal alkotott párosukra összpontosít. Kozák pedig a vasárnapi döntők előtt előbb kisírta magát, majd ebben a lelkiállapotban szerzett két aranyat és egy ezüstöt.
Nem ez az Európa-bajnokság egyetlen tanulsága. Évek óta panaszkodnak a sportág hazai képviselői, ha nem javulnak a feltételek, akkor elveszítjük előnyünket a többiek előtt. Kajak-kenuban közismert a fehéroroszok előretörése. Először két – szó szerint – óriásuknak, Pjatrusenkának és Mahnyevnek köszönhetően férfi kajakban törtek előre, Pekingben aztán már kenuban is nyertek. Figyelmeztető jel, hogy az Eb-n női négyesben a fiatal fehérorosz lányok előzték meg a mieinket. Ez alapján már most kijelenthető, a londoni olimpia nem sétagalopp lesz, mint ahogy gondolnánk. Megkérdeztem Belgrádban a fehéroroszokat: hogyan csinálják? Nos, Bresztben olyan központot építettek, ami túlzás nélkül párját ritkítja a világon. A hatékonyabb téli munkához olyan csatornát alkottak, amelyben lehet változtatni az áramló víz sebességét. Így a tanmedencézés nem csupán pótcselekvés, hanem minőségi edzés. Arról már nem is szólva, az edzőtábor körül hóágyúval felszerelt sífutópályát alakítottak ki, így a kajak-kenuban fontosnak tartott kiegészítő sportágat egész télen lehet űzni.
A tudatos munka meghozza a gyümölcsét. Szerencsére ezt férfi kajakos sprintereink is igazolták Belgrádban. Molnár Péter úgy lett második, hogy tavaly a világbajnokságon még lemaradt a döntőről. Így már kijelentheti, két éve megérte lemondani a hosszabb távokról, s csak a kétszázra készülni. Látva a döntő befutóját – az első és a kilencedik között durván egy méter különbség volt –, itt olyan bizonytalan a siker, mint a kutya vacsorája.
– Csak részben értek egyet ezzel – felelte a felvetésre Molnár. – Egy pókerreklámot idéznék, amelyben az hangzik el, sok múlik a szerencsén, de a legjobb négy mégis mindig ott van a hatos asztalnál. Nekem is az a célom, hogy ott legyek a legjobb hat között. A belgrádi ezüst talán annak a jele, hogy sikerült.
A világbajnokság után e tekintetben is okosabbak leszünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.