Ratifikációs csatolmányt fogadtak el a zsinati tagok, amely lehetővé teszi, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) a nemzetközi jogban is ismeretes fenntartás intézményével csatlakozzon a Magyar Református Egyházhoz. A felvidéki részegyház a debreceni alkotmányozó zsinat (2009. május 22.) óta vesz részt az együttműködésben. Az azóta eltelt időben a felvidéki egyházvezetés aktívan kereste annak a módját, hogyan történhetne meg a csatlakozás úgy, hogy a szlovák egyháztagság – mintegy 14 százalék – érdekei se sérüljenek. A zsinati közlemény a következőképpen fogalmaz: „Az SZRKE döntött a fenntartással való csatlakozásáról az azonos kálvinista hiten és hitvallásokon, történelmi múlton és liturgiai nyelven alapuló, regionális, határon átnyúló egyházi közösséghez, szavatolva és védve a szlovák reformátusok jogait.” Emellett a döntés szem előtt tartja a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház egységének megőrzését.
Ennek ellenére a két szlovák egyházmegye vezetése közös állásfoglalást adott ki, amely szerint semmi sem indokolja a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozást. Kifogásolják, hogy bár a döntés a létüket érinti, arról velük senki nem konzultál, és főként attól tartanak, hogy ebből politikai probléma lehet, mert „nagymagyar kezdeményezésről” van szó. Úgy vélik, mivel az egyházat a szlovák állam anyagilag támogatja, lehet, hogy ezt a támogatást, illetve az egyház bejegyzését át kell értékelni. Az állásfoglalásuk nem különbözteti meg a Magyarországi Református Egyházat a kálvinista hiten alapuló, regionális, határon átnyúló egyházi közösségtől, annak ugyanis a neve Magyar Református Egyház. Marián Hamari püspökhelyettes szerint a Magyar Református Egyház megalakulásakor túlzottan előtérbe került a magyar identitás vállalása. Szerinte nem is az együttműködéssel van kifogásuk, hiszen ebben ők is partnerek. Hamari véleménye az: a szlovák reformátusok azt szeretnék elérni, hogy változzon meg az egységes egyház elnevezése, javaslatuk a Kárpát-medencei Református Egyház név lenne. A szlovák hívek azt is kifogásolják, hogy keresztyén egyháznak nem etnikai, illetve nemzetiségi alapon kellene állnia. – Ezzel szemben a Magyar Református Egyház (MRE) alkotmánya a híveket pont ezen az alapon egyesíti – hangzik a vád. Ez természetesen hibás felfogás, hiszen a rendező elv nem a nemzetiség. A reformátusok azt vallják: mindnyájan egy nép, egy nemzet körébe születünk, ez meghatározza identitásunkat, és saját népünk körében élve kapjuk a hit ajándékát, ami egybekapcsol mindenkivel. 1996-ban éppen a szlovák hívek kérésére és örömére – etnikai alapon – hozták létre a Felvidéken a két szlovák ügyviteli nyelvű egyházmegyét. A magyar és a szlovák reformátusok egyaránt a Kárpát-medencei reformátusok hitbeli és lelki egységén munkálkodnak, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól. Nem beszélve arról, hogy az MRE alkotmánya szavatolja a saját liturgiai és ügyviteli nyelv használatát.
– A csatlakozástól való félelem teljesen alaptalan – nyilatkozta lapunknak Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Szerinte a csatlakozó egyházak nem veszítik el önállóságukat, nem kerülnek más egyház fennhatósága alá, és nem kell senkinek sem nevet, sem nyelvet változtatnia. A református püspök szerint szavatolva van a teljes függetlenség, és a közös elképzelések az egyházak életének építésére csak abban az esetben valósulnak meg, ha azt az illető egyház vezető testülete jóváhagyja. – Szlovák testvéreinkkel – hittestvéri közösségben – régóta közös egyházban élünk, s ezt a közösséget továbbra is vállaljuk, semmi szándékunk megszakítani – fogalmazott a felvidéki püspök. Hozzátette: – Azonban ugyanúgy testvérnek tartjuk azokat a reformátusokat is, akik az első világháborút követően más országokba kerültek. A püspök kiemelte: – A határok 1989 előtt nemcsak hogy elválasztottak, hanem korlátozták is együttműködésünket és egymáshoz való közeledésünket. Mint mondta, 2009-ben egy határokon átívelő, hitvallási és teológiai alapokon működő, jogalanyisággal nem rendelkező tömörülés keletkezett Magyar Református Egyház név alatt, mivel a Kárpát-medencében működő református egyházak túlnyomó többségben magyar ajkúak. – Ez nem azonos a Magyarországi Református Egyházzal – jegyezte meg –, mivel az is csupán tagja ennek a közösségnek. Nem beszélve arról – közölte –, hogy a többi Kárpát-medencei református egyház már csatlakozott ehhez a közösséghez. Fazekas László hangsúlyozta: – Az eltelt két év alatt meggyőződhettünk arról, hogy a közös munkának megvan a gyümölcse, ezért kerestük és meg is találtuk a megoldást a csatlakozásra, mégpedig egy úgynevezett ratifikációs csatolmány által. Mint mondta, a csatolmány kifejezi fenntartásukat a két szlovák ajkú egyházmegye vonatkozásában, ami a csatlakozásban semlegességet, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházon belül viszont jogaik teljes körű sérthetetlenségét biztosítja számukra.
A csatlakozásról szóló végeleges döntést a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent június végi plenáris ülése hozza meg.
origo.hu
Újabb szigorítást vezettek be a palackok visszaváltásánál
