Állami garancia az offshore cégnek

A törvényes előírásoknak megfelelően döntöttek az előző ciklusban az offshore hátterű bábolnai IKR Zrt. hitelfelvételéhez szükséges állami kezességvállalásról – ezt állította Gráf József egykori agrárminiszter a mezőgazdasági albizottság tegnapi ülésén. A szintén kérdőre vont Veres János volt pénzügyminiszter elsősorban azt kifogásolta, hogy aláírás nélküli e-mailben hívták meg.

Egy szocialista vezetés által eldöntött ötmilliárdos állami kezességvállalást vett górcső alá az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságán belül működő, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság tegnap. A kezességvállalás kedvezményezettje az IKR Zrt. volt. Az ügy azért érdemelte ki a vizsgálatot, mert – mint azt Budai Gyula kormánybiztos kifejtette – a kezességvállaláskor a kormány 2009-ben nem vett figyelembe lényeges körülményeket, és nem kapott megfelelő garanciát a cég esetleges fizetésképtelenné válása esetére sem. – Senki nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy az IKR többségi tulajdonosa egy offshore cég – mondta Budai, hozzátéve: kezdeményezte a megállapodás felmondását.
– Jogilag nem kifogásolható a garancianyújtás, semmilyen kár nem érte az államot, a garanciát senki nem hívta le – reagált Gráf József. Az egykori agrárminiszter elmondta: célzott pénzről volt szó. A kezességvállalásban – húzta alá – nem volt olyan támogatás, amely ellentétes lett volna az uniós versenyjogi szabályokkal.
Veres János korábbi szocialista pénzügyminiszter mindenekelőtt azt fájlalta, hogy a tanácskozásról e-mailen érkezett meghívót senki nem írta alá. Hisztérikus kirohanása után a volt pénzügyminiszter a tárgyra térve csatlakozott Gráfhoz, hangsúlyozva: körültekintő előkészítő munka előzte meg a kormányhatározat megszületését. A meghallgatásra Veres utódját, Oszkó Pétert is meghívták, ám ő nem jelent meg az ülésen.
Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az Európai Bizottság folyamatosan kifogásolta az állami kezességvállalást, mert úgy találta, hogy támogatás kapcsolódik hozzá.
– Nem tiltja semmilyen törvény, hogy akiknek offshore cég van a tulajdonosai között, az nem kaphat kezességvállalást. Az akkori kormány felelősségteljesen döntött, ám végül ez sem tudta megmenteni a céget – fejtette ki az IKR Zrt. vezérigazgatója. Szaxon Attila elmondta: 2008 végén a cég komoly pénzügyi nehézségbe került egy elhibázott banki tranzakció és a repcepiaci árváltozások miatt. – Az ügy tárgytalanná válhat, mert az IKR leendő vevője, az Agrofer jelezte, hogy a kezességvállalást kiváltaná a bankoknál – tette hozzá Szaxon.