Botrány és meghallgatás

Botrányosan kezdődött tegnap az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának ülése. Az MSZP és az LMP képviselői kivonultak a tanácskozásról, mivel a jelölőbizottság korábban nem fogadta el az általuk alkotmánybírónak javasolt személyeket. A szocialista Ipkovich György a demokrácia sárba tiprásáról beszélt, míg Schiffer András, az LMP elnöke cirkusznak minősítette az eljárást.
A baloldali ellenzéki politikusok kivonulása után a bizottság meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket. A testület Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária kinevezését egyhangúlag, Dienes-Oehm Egon és Balsai István jelölését két tartózkodással támogatta.
Dienes-Oehm Egon egyetemi oktató emlékeztetett rá: az alkotmányügyi bizottság egy évvel korábban már meghallgatta őt, amikor ugyancsak a KDNP jelölte a bírói testület tagjának. Úgy vélte, a változó közjogi berendezkedés elemzéséhez elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szükség van. A jelöltek közül Balsai István rögzítette, hogy korábbi életrajzában pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt utóbb javította, s igazolta harmincéves szakmai tapasztalatát. Emellett kiemelte, hogy a rendszerváltozáskor részt vett az ellenzéki kerekasztal, illetve a nemzeti kerekasztal munkájában, majd közreműködött a választási törvény kidolgozásában, később az alkotmány-előkészítő bizottságban. Az ülésen Pokol Béla úgy fogalmazott: amikor az Alkotmánybíróság (AB) mulasztásos törvénysértést állapít meg, lényegében felülírja a törvényalkotás folyamatát. Mint mondta, megválasztása esetén törvénybarát alkotmánybírói tevékenységet folytatna. – Az alkotmánybírói tisztség a demokrácia szolgálata – jelentette ki Szalay Péter. A szakember ügyvédi pályafutásáról szólva elmondta, hogy több alkotmánybírósági beadványt is készített, ám ezekre nem kapott választ. Rámutatott, hogy a testületet nem kötik határidők. Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke büntetőbírói tapasztalatait hasznosítaná. Úgy vélte, csökkenteni kell a büntetőeljárások időtartamát.
Az AB tagjainak száma – a mostani tízről – szeptember elsején 15-re nő. Az 1989. évi alkotmánybírósági törvény is 15 fős létszámról rendelkezett, amelyet fokozatosan kellett volna feltölteni. A Horn-kormány idején azonban – az AB javaslatára – 11-re csökkentették a bírók számát, mert az indoklás szerint így könnyebben megoldható a testületben a munkaszervezés.