Döntés az egyházi törvényről

Csaknem húsz törvényjavaslatról dönthet a nyári szünet előtti utolsó ülésén a parlament. Köztük az egyházakról szóló jogszabályról is, amelyhez számos módosító indítvány érkezett.

Egyelőre nem szerepel a jelenleg használt történelmi egyház kifejezés a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslatban, melyet négy KDNP-s képviselő, Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter nyújtott be. A mellékletben az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezeteket sorolták fel. A javaslathoz számos módosító indítvány érkezett. Szigorodnak az egyház, egyházi közösség bejegyzésének kritériumai. Az egyház nyilvántartásba vételét többek között elsődleges vallási tevékenységhez, legalább húsz éve szervezett formában történő magyarországi működéshez, illetve ezer természetes személy tagságához kötnék. A honatyák indítványai értelmében az egyház nyilvántartását megindító kérelem, s az abban foglalt adatok valódiságát indokolt lenne büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségével védeni, mert a benyújtó tartozik felelősséggel a kérelemben foglaltak valódiságáért. Így az egyházi közösséget bejegyzése előtt nemzetbiztonsági ellenőrzésnek vetnék alá. Egy másik módosítás különválasztaná az egyházalapítást és az egyház meghatározását úgy, hogy a cselekvőképesség, illetve a magyarországi lakóhely csak az egyházalapítás feltétele legyen, a tagságé nem.
Érzékeny húrokat penget – a parlamenti pártok közötti vitákban is – a Hit Gyülekezete és a Magyarországi Szcientológiai Egyház „hovatartozása” a törvényben. Bár az utóbbi nem szerepel a javaslat egyetlen kategóriájában sem, elvileg bekerülhet azon egyházak sorába, amelyek országos lefedettségűek, világvallásokhoz kötődnek, jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, és az Országgyűlés által elismert vallási közösségek. A Hit Gyülekezete – a KDNP-nek köszönhetően – viszont szerepel az egyházaknak azon kategóriájában, amelyek jelentős közcélú tevékenységet látnak el, s amelyekkel a kormány megállapodást köt. Ezt a Jobbik nem támogatta.
A fideszes Fónagy János azt javasolja, hogy a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség is a bevett és elismert egyházak között jelenjen meg. A törvény így nemcsak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Status Quo Ante) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget nevezné meg e formában. A törvény jövőre léphet hatályba.