Elriasztanák az adósokat?

Egyre élesebb vita alakul ki a szakemberek között arról, hogy eséllyel vághatnak-e bele a devizahitelesek a pénzintézetek elleni kártérítési perekbe. A szociális fórum berkeiben megalakult pertársaság arra hivatkozik, hogy a devizakölcsönök hibás termékek voltak. Az ügyészség állítja, nincs lehetőség közérdekű per indítására.

Nincs harmincmilliós határ. Mégsem lehet korlátlanul elárverezni a harmincmillió forintnál drágább ingatlanokat július elseje után. Bár a parlament által tegnap megszavazott törvénycsomag egyik korábbi változatában az állt, hogy a kilakoltatási moratórium július elsejei lejárta után már nem élveznek védelmet azok a lakások, amelyeknél a hitelösszeg meghaladta a húszmillió, a forgalmi érték pedig a harmincmillió forintot, a gazdasági bizottság zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványa végül ezekre is kiterjesztette a többi ingatlant megillető védelmet. Ez azt jelenti, hogy a drágább lakásoknak is legfeljebb a két százaléka kerülhet kalapács alá július elseje és október elseje között. Ez a lépés egyébként nem teljesen váratlan, mivel korábban több szakértő is arra figyelmeztetett, hogy egy harmincmillió forint értékű családi ház nem feltétlenül jelent luxuskategóriát, hiszen Budapest környékén egy átlagos ingatlan értéke is elérheti a fent említett összeget.

Néhányan megpróbálják elriasztani a devizahiteleseket attól a pertársaságtól, amelynek célja, hogy kártérítés fizetésére kötelezze a pénzintézeteket – közölte lapunkkal Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója, a pertársaság egyik ötletgazdája. A szakember szerint a pénzintézetek célja az, hogy elhitessék az adósokkal, a banki devizahitel-szerződések megtámadása hiábavaló próbálkozás, holott erre az Európai Unió szabályozása is lehetőséget ad. Simó Endre szerint a devizahiteleseket nem riasztották el a kudarcot előrejelző sajtóhírek, egyre többen jelzik, hogy csatlakoznának a társasághoz.
A tervezett perek alapját képező szakmai anyagot Róna Péter közgazdász jegyzi, aki szerint a devizahitelek rossz termékek voltak, ezért a bankoknak nem lett volna szabad forgalmazniuk azokat. A közgazdász lapunknak elmondta, hogy valójában a pénzintézeteknek kellett volna mérlegelniük a kockázatokat azon adatok alapján, amelyeket az ügyfeleik megadtak nekik.
– Mivel a devizahitelek esetében nem lehet előre megjósolni azt, hogy mekkora lesz a törlesztőrészlet, az adós jövedelmi viszonyainak, családi körülményeinek és szakmai felkészültségének ismeretében sem lehet megfelelő kockázatelemzést végezni – állítja Róna Péter. A szakember épp ezért úgy látja, hogy az adósok kártérítési igényének megvan a jogalapja.
Hasonló véleményen van Léhmann György ügyvéd is, aki már el is készített egy keresetlevelet, amelyet bárki használhat. Aki pert kíván indítani, annak csak annyit kell tennie, hogy kitölti ezt a lapot, és beadja a bíróságra. Ugyanakkor az ügyvéd úgy véli, az adósoknak pertársaság helyett egyéni perekben kell harcolniuk az igazukért.
A pénzintézetek elleni perek lehetősége a napokban a parlamentben is szóba került. Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője arról érdeklődött az ügyészség képviselőjétől, hogy mikor indítanak közérdekű keresetet a devizahitelesek érdekében. Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese erre azt felelte, hogy a polgári törvénykönyv nem ad lehetőséget arra, hogy az ügyészség közérdekű pert indítson az ügyben, mivel a tisztességtelen szerződéskötési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a devizahitelek áraira. A lapunknak nyilatkozó szakemberek megjegyezték: a legfőbb ügyész helyettesének szavai nem jelentik azt, hogy az ügyfeleknek semmi esélyük egy pénzintézetek ellen indított kártérítési perben.