Fény derülhet a privatizációs titkokra

Két évtized privatizációs szerződéseit vizsgálhatja felül a kormány abból a szempontból, hogy a vásárlók figyelembe vették-e a megállapodásokban szereplő környezetvédelmi kötelezettségeket. Korábban sok esetben a vevők azért jutottak kedvező áron egy-egy üzemhez, mert komoly kármentesítési feladatokat is el kellett volna végezniük. Az átvilágítással fény derülhet a vörösiszap-katasztrófa okozójának tartott Mal Zrt., a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi körébe tartozó Motim Zrt. vagy a Borsodi Ércelőkészítő Mű kármentesítésének részleteire.

Egyre több olyan ügy került nyilvánosságra az elmúlt években, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére vagy figyelmen kívül hagyták azokat – áll abban az önálló képviselői indítványban, amelyet Nagy Andor és Pálffy István (KDNP), illetve Papcsák Ferenc (Fidesz) jegyez.
A politikusok kifejtik: ehhez hasonló elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári vörösiszap-áradás kapcsán is, ezért véleményük szerint szükséges az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát ebből a szempontból megvizsgálni, hogy a további környezeti és természeti károk elkerülése érdekében – az országgyűlési határozat eredményeként – indokolt helyzetekben a hatóságok a szükséges katasztrófamegelőzési intézkedéseket meg tudják tenni.
A vizsgálatot különösen indokolja, hogy a volt állami vagy önkormányzati vagyon értékesítését az esetek nagy részében azért végezték (végezhették) a piaci értéknél alacsonyabb áron, mert éppen az ilyen jellegű környezeti- és természetikár-elhárítás, a természetet és az állampolgárok biztonságát szolgáló és védő környezetkímélő beruházások vállalása volt a szerződések garanciális eleme.
Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a képviselők indítványát, rövid időn belül megkezdődhet a privatizációs szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi előírások betartásának kormányzati vizsgálata. A parlament hétfőn tárgyalt az indítványról, több módosító javaslatról is szavaztak, a végszavazás a jövő héten hétfőn lesz.
Papcsák Ferenc elmondta: nincs prekoncepciójuk, nem is lehet, lévén 1800 vállalat huszonkét év alatt megkötött több ezer szerződését kell átvizsgálni. Információink szerint valószínű, hogy figyelmet fordítanak majd az erőművek eladására, felülvizsgálják majd a tavalyi vörösiszap-tragédia vélelmezett okozója, a Mal Zrt. adásvételi szerződését, és hasonlóképp járhatnak majd el a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim, a Balassagyarmati Fémipari Rt., a Metalloglobus és a balatonfűzfői Nitrokémia kontraktusainak esetében is.
Papcsák Ferenc korábban úgy nyilatkozott: lehetségesnek tartja, hogy az állam egyes esetekben akár vissza is vegye a vállalt környezetmegóvást be nem tartó társaságokat.
A környezetvédők örömmel fogadták a hírt, Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint nagyon hasznos a határozat. Kitért rá: azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a magánosító cégek tulajdonosai akár a magánvagyonukkal is feleljenek, ha bebizonyosodik, hogy nem tettek eleget a szerződésben foglalt kármentesítési feladatoknak.
Az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület igazgatója, Kiss Csaba is úgy reagált: nagyon örülnének, ha a parlament megszavazná a javaslatot.
A zöldszervezetek javaslatokat is megfogalmaztak, hol lenne érdemes kezdeni a szerződések átvilágítását. Lenkei Péter szerint mindenképpen érdemes megvizsgálni az Etercem Heves megyei gyárának vagy a füstöt okádó Borsodi Ércelőkészítő Mű eladási körülményeit.
– A Motimmal kapcsolatban szakértőnk feljelentést is tett, mert a gyár közelében lúgos kémhatásúvá vált a talajvíz, az illetékes ügyészség azonban azt állította: egy bőrgyár szennyezte a talajt – emlékeztetett Lenkei.
Vay Márton, a Greenpeace szóvivője ennél is tovább ment. Úgy vélte, lényegében minden egyes szerződést át kell vizsgálni, mert valószínűleg a szocialista éra nagyüzemeinél „csúnya dolgokat ástak el”.
Kiss Csaba az Antall-kormány idején értékesített Lehel gyár botrányos eladását említette példaként.
– Azt rebesgették akkoriban, hogy a kifizetendő vételárból a vevő levonhatta a kármentesítés öszszegét, amely éppen a vételárral egyezett meg – mutatott rá az EMLA igazgatója. Emellett a kormány figyelmébe ajánlotta a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyének eladását, ahol húsz éve uralkodnak borzalmas állapotok, a gyár talaja szennyezett. A szentesi szocialista élüzem, a Kontakta francia kézbe kerülésével kapcsolatban az EMLA képviselte egy panaszos érdekeit, ennek következményeként az illetékes környezetvédelmi felügyelőség kármenetesítésre kötelezte a vevő céget, a munka még ma is folyik.