Jön az egyfordulós választás

A tervek szerint a jelenlegi kettő helyett a jövőben egyetlen fordulóban dönthetünk a parlamenti mandátumok sorsáról, és fennmarad a vegyes választási rendszer. Erről a Fidesz elnöksége határozott a hét végén. A részben megújuló szisztémában a pártoknak továbbra is át kellene lépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt, míg az egyéni induláshoz a jelenlegi dupláját, vagyis 1500 ajánlószelvényt kellene összegyűjteni.

A választójogi reform kidolgozásának koordinálásával megbízott európai parlamenti képviselő, Áder János a Fidesz-elnökség szombati tanácskozása után közölte, a vegyes rendszerben az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok aránya nagyjából azonos lenne a kétszáz főre csökkenő parlamenten belül. (A jelenleg 386 fős Országgyűlésben 176 egyéni mandátumot szerzett képviselő ül – a szerk.) Beszélt arról is, hogy az elképzelések szerint megszűnik a kompenzációs lista, de azt nem zárta ki, hogy valamennyivel növekedjen a tervezett létszám, ám 210-nél valószínűleg így sem lesz több országgyűlési képviselő.
A Fidesz és a KDNP tavaly májusban beterjesztett javaslata eredetileg 198 főben határozta meg a következő Országgyűlés létszámát, és – megtartva az 1989-es választási rendszer arányait – csak kilencven mandátumot osztott volna ki egyéni választókerületben.
*
Ez nőhet most száz körülire. A tervezett egyfordulós rendszer lényege, hogy ha ötven százalék plusz egy szavazó részt vett a választáson, akkor az nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.
A Fidesz elnökségének döntése értelmében a pártokra vonatkozó ötszázalékos parlamenti bekerülési küszöb megmaradna, az induláshoz azonban az eddigi 750 helyett 1500 ajánlószelvényre lenne szükség az egyéni választókerületben. Összegyűjtésükre 21 nap állna rendelkezésre. Áder az országos lista állításának feltételeiről szólva kifejtette: a választókerületek egynegyedében kellene jelöltet állítania az adott pártnak, és „megfelelő országos reprezentációra” is szükség lenne a listaállításhoz, ami kilenc megyét és Budapestet jelentené. Az új választókerületi rendszer kialakításánál figyelembe veszik a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet, az utazási lehetőségeket és a közigazgatási határokat, illetve a választókerületeket nem rendeletben, hanem a törvény mellékletében szabályozzák a jövőben.
A fideszes európai parlamenti képviselő a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának megadásával kapcsolatban úgy fogalmazott, nem tesznek mást, mint követik az uniós tagországok nagy többségében alkalmazott gyakorlatot. Az viszont csak augusztus végére derül ki, milyen eljárást javasolnak arra, hogy a külföldön élő magyar választók élhessenek szavazati jogukkal. Lapunk elsőként írt arról, hogy a határokon túliak számára Magyarország egy választókerület lesz, így csak egy országos listára szavazhatnak majd.
Az elnökség javasolja azt is, hogy a Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítva legyen a parlamenti részvétel lehetősége. A tervek szerint ha valamelyik etnikai kisebbségnek a képviselői nem szereznek mandátumot, a „kisebbségi szószóló” intézményének létrehozása útján valósulna meg a – szavazati jog nélküli – képviselet. Az új választójogi törvény október közepén kerülhet az Országgyűlés elé.
Az MSZP hiányolta az egyeztetést, s – főként az arányosság követelményének nem teljesítése miatt – visszalépésként értékelte a Fidesz javaslatát. Molnár Zsolt, a párt szervezési igazgatója úgy vélte, a kompenzációs mandátumok megszüntetése a győztes túlkompenzálásához vezethet. A Jobbik is úgy véli, a kompenzáció eltörlésével még igazságtalanabbá válna az eddig is aránytalan rendszer, s a Fidesz „megpuccsolná” a többpártrendszert. Dúró Dóra szóvivő vasárnap az MTI-nek felidézte, hogy 53 százalékos támogatottságból kapott „torz módon” kétharmados parlamenti többséget a Fidesz–KDNP. A Jobbik a német modell mellett állna ki, amely az egyéni választókerületek megtartásával biztosítja a szavazataránynak megfelelő parlamenti összetételt.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese szerint tárgyalási alap sem lehet a javaslat, mert az tovább erősítené a politikai megosztottságot, s a Fidesz és az MSZP „bebetonozását” szolgálná.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, romániai miniszterelnök-helyettes rossz döntésnek minősítette, hogy szavazati jog is járna a kettős állampolgársággal a külhoni magyaroknak. – Ha ezzel letudjuk állampolgári kötelezettségeinket, és csinálunk az RMDSZ mellé egy új pártot, akkor félő, hogy a jövőben nem lesz parlamenti képviseletünk – mondta Markó Marosfőn.